Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Aki csak a térképeket látja, azt gondolhatja, Budapest kínálja a 2024-es olimpiára pályázók közül a legkönnyebben megközelíthető versenyhelyszíneket. A valóság már közel sem ennyire szép.
Könnyen megközelíthető helyszínek, minél kisebb távolságok a szurkolóknak a létesítmények között, és amit semmiképp nem lehet gyalog elérni, azt lehetőleg tömegközlekedéssel lesz a legjobb megközelíteni – ezt ígéri mindhárom, a 2024-es olimpiára pályázó város. A terv papíron mindhárom helyen látványos és környezetbarát, de egészen más kérdés, mi történik, ha nemcsak tervezőasztalon kell ezeket elképzelni, hanem egy város hétköznapi életébe beillesztve.
Alapjaiban határozza meg a helyzetet, hogy mennyire hatalmas különbségek vannak a három rivális város méreteiben. A magyar főváros kisebb, mint Los Angeles fele, de ötször akkora, mint Párizs. A franciáknál és nálunk nem volt nehéz úgy megrajzolni az olimpiai térképet, hogy szinte minden versenyhelyszín egy 10 kilométeres sugarú körbe essen, Los Angeles ezzel meg sem próbálkozott.
A sportolók vagy a nézők utazzanak többet? |
A párizsi szervezők gyakorlatilag kétközpontú olimpiát terveznek: ott a város északi részén húznák fel az olimpiai falut, onnan pedig gyalog is könnyen megközelíthető távolságra a legtöbb versenyhelyszínt, a másik nagy központot pedig a belvárosba tervezik, a Szajna-partra. Budapesten akkor volna minden egyszerű, ha a Dunán és a Hungária körúton könnyű volna közlekedni: az egyik központ a Margitsziget és a Dagály Úszóaréna környéke lehet, a másik Észak-Csepel, a harmadik pedig a Népliget és a Puskás Stadion. Los Angeles ebből a szempontból nem igazán baráti: ott a városban négy központ köré csoportosítva szórnák szét az olimpiai versenyhelyszíneket. Egy ötödik lenne maga az olimpiai falu: a sportolóknak kimondottan sokat kellene utazniuk ahhoz, hogy a versenyeikre eljussanak. |
Így aki csak térképen látja a három várost, azt gondolhatja, hogy Budapesten minden közel van egymáshoz – aztán valószínűleg ezt kicsit átértékeli, miután megpróbált eljutni egy átlagos hétköznap reggel az Árpád hídtól Csepelre. A Google útvonaltervezője szerint nálunk az olimpiai falu tervezett helyszíne a Dagálytól tömegközlekedéssel kicsit kevesebb, mint egy óra, már persze ha nincs semmi fennakadás. Párizsban nagyjából ugyanennyi a táv kilométerben, csakhogy a Stade de France körüli olimpiai falutól a belvárosi helyszínekre fél óra alatt oda lehet érni. Los Angelesben ugyanez az idő arra elég, hogy a sportolók eljussanak a szállásaikról a versenyhelyszínekre, a szurkolóknak viszont ennél jóval kevesebb időt kell a közlekedésre szánniuk.
Persze nem csak abból kell kiindulni, hogy miképp néz ki a közlekedés 2017-ben. Ezért is különösen látványos, hogy mekkorák a különbségek a három város fejlesztési tervei között. Az elképzelések most így néznek ki:
- Los Angelesben modernizálnának minden repülőtéri terminált és egy újat is építenének, kilenc metrót és elővárosi vasutat újítanának fel, és összesen 158 kilométer új vasútvonallal szolgálnák ki az olimpiára látogatókat. A költségeket 10 milliárd dollár körülre tervezik, ez volna a város történelmének legnagyobb, közpénzből fizetett beruházása.
- Párizs a Charles de Gaulle reptér bővítését ígérte meg, és egy óriási metrófejlesztést, aminek a végén a Charles de Gaulle-ról 25, az Orly reptérről pedig 20 perc alatt be lehetne jutni a belvárosba. Ott már kevésbé nagyratörőek a tervek, külön a nézőknek és a résztvevőknek megnyitott sávokat ígérnek az utakon, és hangsúlyozzák, hogy minden versenyhelyszín legfeljebb 400 méter sétára lesz a legközelebbi metróállomástól.
- Budapesten eközben azt tervezik, hogy felszedik a csepeli HÉV vágányait, a helyén pedig villamos járna, amit a Soroksári útnál kötnének össze a 2-essel. Ezen kívül az olimpia idejére a 4-6-os villamost a Nagykörútról Dél-Buda helyett az olimpiai faluhoz irányítanák át, és a Hungária körúton náluk is olimpiai sáv lehetne. Kelenföld és Csepel között hidat építenének, és a repülőtér 2-es termináljáról vasút vezetne a belvárosig.
Nem véletlen, hogy a tömegközlekedés a központi kérdés. Los Angeles bátran autómentes olimpiát ígér, Párizs pedig azt, hogy ha valaki már bejutott a belvárosba vagy az északi olimpiai központba, akkor onnantól akár gyalogolhat is. Budapesten úgy számolnak, hogy a sportolók ötöde gyalog közlekedne, és a nézőknek is ezt ajánlják.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Kipereltük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar másfél évet felölelő szerződéslistáját, amiből az látszik, hogy visszafogták a költekezést. Nem fizetnek ki egy kétmilliárdos tartozást sem, ami miatt viszont végrehajtás indult ellenük.
Lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.