Szalai Anna
Szalai Anna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akár a 8 ezermilliárd forintot is elérheti a budapesti olimpia összköltsége, ha a főváros megkapja a 2024-es rendezés jogát. A főpolgármester szerint a városfejlesztés érdekében kell az olimpia, a politikai hasznot remélő kormányzat pedig elszámolási trükkök sorát veti be, hogy spórolós világjátékokat ígérhessen.

Kampányversenyfutás zajlik februárban a budapesti olimpiai pályázat ügyében. A Momentum Mozgalom a fővárosi népszavazásra hajt az aláírásgyűjtésével, Budapest vezetésének pedig arra kellett figyelnie, hogy február 3-án újabb pályázati lépcsőfokra érjen. A játékok rendezési jogának elnyeréséért kiírt tender harmadik szakaszaként múlt héten kell ugyanis benyújtani a világverseny lebonyolításáról, örökségéről szóló kötetet, benne a végleges helyszínekkel. Az első körben csupán víziót, illetve a rendezés koncepcióját várta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Tavaly októberre a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszínekre vonatkozó dokumentumokat kellett elkészíteni. Most pedig komplett projektanalízist vártak, beleértve a részletes programokat, helyszínleírásokat, a doppingellenes stratégiát, illetve az ország sportiparáról készült jelentést.

A nemzetközi sportszövetségek képviselőinek tavaly őszi látogatásain elhangzott észrevételek alapján újragondolták a korábbi elképzeléseket, és kissé átrajzolták az olimpiai térképet (lásd ábránkat). A fő vesztesek a vidéki városok, holott a többségük már az első változatnál se állt nyerésre. Az olimpiai fejlesztések 95 százalékát eleve Budapestre tervezték, a versenyek többségét is itt rendeznék meg, így már az első hatástanulmány is azzal számolt, hogy a jegyek 73 százalékát a fővárosban adják majd el. A többi város közül csupán Szeged és Debrecen nyert volna valamicskét az olimpiával, a vidéki mellékszereplőknek a beruházások 5 százaléka jutott volna. Azután voltak, akik jobban lobbiztak, és voltak, akik elbuktak

©

Szeged megtarthatta a kajak-kenu versenyeket, de az evezés átkerült az egyelőre csak az olimpiai elképzelésekben létező Dunai Evezősközpontba, mondván: a játékok után ennek révén új lendületet kaphat a dunai vízi sport. A kézilabda-selejtezőket áthelyezték Veszprémbe, míg Debrecen megtarthatta a fociselejtezőket és a röplabdát, a kosármeccseket viszont Győr nyerte meg. A nagy osztozkodásban végül pályán kívülre került Székesfehérvár, Dunakeszi és Göd. A lovaglást Üllőre, a tavaly önállósult Állatorvosi Egyetem Makovecz Imre tervezte Dóra-majorjába vitték át, bár itt még fel kell építeni a lovascentrumot. A golfversenyek helyszíne Balatonudvari, Bayer József médiavállalkozó 2014-ben tönkrement Royal Balaton Golf és Yacht Clubja lesz. A 291 milliós állami támogatásból, illetve az MFB egymilliárdos kölcsönéből épült pályát tavaly 1,1 milliárd forintért hirdette meg a felszámoló, de nem sikerült túladni rajta.

Ugyancsak végelszámolás részeként verték dobra az olimpia egyik fő helyszíneként számon tartott, 32 hektáros észak-csepeli területet is. Az ingatlan – mint azt a HVG megírta – a Quaestor-birodalomhoz tartozó DunaCity csődje miatt került nyomott áron piacra, de az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt. egyelőre nem vásárol. Holott a 86 ezer forintos négyzetméterár igencsak megnőhet, ha valóban olimpiai helyszínné válik a terület. Ahogy a Duna másik oldalán lévő, szintén olimpiai helyszínnek kijelölt Kopaszi-gátban felfedezte a lehetőséget az Orbán Viktorral a hegymászásra utaló szavai szerint kötélbarátságot ápoló Garancsi István, aki az állami Eximbank 16,5 milliárdos hiteléből vette meg az ingatlant.

A budapestiek 60 százaléka népszavazást akar az olimpiáról

A Medián január végi, a HVG megrendelésére készült felmérése szerint jó kétharmados többségben vannak azok, akik nem támogatják az olimpiai játékok megrendezését, mert másra költenék azt a sok pénzt, amibe kerül.

A jutányosnál is jobb az ingyentelek. A fővárosi önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő cégek például a NOB által kért garancialevelekben szavatolták, hogy legkésőbb 2018 szeptemberéig átadják a játékok megrendezéséhez szükséges összesen 53 ezer négyzetméteres terület tulajdonjogát. A Dagály példájából kiindulva aligha kaszálnak rajta nagyot: az angyalföldi uszoda-strandfürdőt térítésmentesen adták át az idei vizesvébé helyszínének. Az ideiglenes használatba adandó ingatlanok esetében se fog majd vastagon a ceruza: már most bejelentették, hogy nem lesz bérleti díj. A rendezvény közműköltségéről utólag számolnak majd el. Így lesz olcsóbb az olimpia.

©

Az igazán költségfaragó huszárvágást azonban a tavaly decemberben bejelentett Kemény Ferenc sportfejlesztési program jelenti. Az utánpótlás- és szabadidősport magasabb szintű kiszolgálása érdekében 11 létesítményt húznak fel – állítólag az olimpiától függetlenül. Aligha hihető azonban, hogy a magyar sportélet nem mehetne tovább egy 8 ezer nézőt befogadni képes kajak-kenu szlalompálya, egy 12,5 ezer fős olimpiai aréna, 16 pályás teniszközpont, 14 ezer ülőhelyes evezőslétesítmény, 55 ezer nézőre méretezett multifunkciós atlétikai csarnok, 5 ezer főt befogadni képes kerékpáros-velodrom, illetve az üllői nemzeti lovasközpont nélkül. Első körben 774,8 milliót csoportosítottak át erre, de az októberben beadott olimpiai pályázati dokumentációban szereplő elképzelésekkel összevetve egy 2016. februári becslés szerint legalább 200 milliárd forintot emészt majd fel ezek megépítése. A legnagyobb tétel az Észak-Csepelre tervezett olimpiai stadion, ami a játékok után – jelentősen visszabontva – az egyetemi sportéletet szolgálná.

A Kemény-programba rejtett beruházások költsége így hivatalosan kihúzható az olimpiai tételek közül. Budapest ezzel kiszolgálja a NOB gazdaságossági reformját. Fürjes Balázs, a kormányberuházások végrehajtója éppen azt tartja a magyar pályázat legfőbb erősségének, hogy Magyarország a játékoktól függetlenül is elszánt sportlétesítmény-fejlesztő, amit a Papp László Sportaréna, a győri Audi Aréna, a Veszprém Aréna, a debreceni Főnix Csarnok, a vidéki stadionok és a Dagály Úszóaréna felépítése is bizonyít. A programmal úgymond csak folytatják a megkezdett munkát, az építkezések már jóval az olimpia előtt, 2022-re befejeződhetnek, így nem is lehet azokat a világversenyhez kötni.

Nincs ez másként a közlekedésfejlesztéssel sem. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a rendezés teljes költségének alig három százalékát költenék közlekedési projektekre. Pontosabban a meglévő hálózat korrekciójára, hiszen a fejlesztések zöme – úgy 1100 milliárd forint értékben – addigra már elkészülne. Ez az elmúlt évek fővárosi beruházásainak fényében kissé merész kijelentésnek tűnik.

A költségszámítás is zavarba ejtő. A PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített 2002-es megvalósíthatósági tanulmány 3750 milliárd forint értékű infrastrukturális beruházással – egyebek között 300 kilométer autópálya, 400 kilométer gyorsforgalmi út, három híd és 25 kilométernyi metró építésével – számolt. Az új tervekben már nem szerepel metró, hídból is csupán a Kelenföldről Csepelre vezető Galvani, a budapesti olimpia ugyanis deklaráltan a gyalogosok olimpiája kíván lenni. A mai elképzelések szerint a sportolók 20 százaléka is így közlekedne, a nézőknek még inkább ezt ajánlják. A csepeli HÉV vágányait is felszednék, a helyére beállított villamost a Soroksári útnál kötnék össze a 2-essel. A terv nem változott, holott már első felvetésekor több közlekedésszervező azt is kétségbe vonta, hogy a jelenlegi utasszámot elbírná, nemhogy az olimpiára érkező 1,8 millió embert.

Most a spórolás jegyében elsősorban a meglévő villamosvonalakra, illetve a fővárosi utakon kialakítandó – összesen 97 kilométernyi – olimpiai VIP-sávokban haladó buszokra és kocsikra alapoznák a sportolók, a fontos emberek, a médiamunkások és a nézők mozgatását. A sajtónak saját közkerékpárrendszere is lenne a 300 buszból és 2-3 ezer autóból álló flotta mellett. Az új infrastruktúraelemek között szerepel többek között a Galvani híd és a hozzá tartozó úthálózat megépítése, a Budapest–Kelebia vasútvonal fővárosi szakaszának áthelyezése, a régen ígért repülőtéri vasút megvalósítása és új villamosok, trolik, autóbuszok vásárlása.

A spórolós olimpia már most rohamtempóban emészti a közpénzt. Tavaly decemberben a kormány nettó másfél milliárd forinttal 7,25 milliárdra emelte az előkészítéséhez szükséges keretösszeget. A pályázat referenciaprojektjeként emlegetett úszóarénára is újabb 4 milliárdot adott, a létesítmény összköltsége így már közelíti az 50 milliárd forintot, a vizesvébé rendezési költsége pedig Gyárfás Tamás 8 milliárdjáról az Átlátszó számításai szerint 90 milliárdra kúszott fel. Ha az olimpia költségei is ilyen ütemben szállnak el, akkor a PwC által számított 774 milliárdból 8 ezermilliárd lehet.

Magánál a – felerészben állami, felerészben fővárosi tulajdonban lévő – Budapest 2024 Zrt.-nél se tudnak spórolni. A cég a város legfényűzőbb irodaházában, a Magyar Nemzeti Bank által két éve 18 milliárdért megvásárolt Eiffel Palace-ban bérel irodát havi 17,5 millióért. Csupán a társadalmi párbeszédnek nevezett reklámkampány 900 millió forintot visz el, közben fejenként 3000 forintért bérelnek diákokat tapsolni az olimpia egyik népszerűsítő rendezvényére. Úgy tűnik, a költségektől rettegő választókat nem könnyű meggyőzni, holott Tarlós István főpolgármester szerint csak annyit kellene minden fővárosinak megértenie, hogy olimpia nélkül Budapest a következő évtizedben egy büdös vasat se kap fejlesztésre a kormánytól.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kukával törte be egy Váci utcai órabolt kirakatát, de elfogták a rendőrök – videó

Kukával törte be egy Váci utcai órabolt kirakatát, de elfogták a rendőrök – videó

Forradalmi ellenállásra szólította fel híveit Matteo Salvini

Forradalmi ellenállásra szólította fel híveit Matteo Salvini

Megérkezett Törökországba az orosz légvédelmi rendszer alkatrészeinek újabb szállítmánya

Megérkezett Törökországba az orosz légvédelmi rendszer alkatrészeinek újabb szállítmánya

Rod Stewart először beszélt a prosztatarákjáról

Rod Stewart először beszélt a prosztatarákjáról

15 percen belül végzett az összes dinoszaurusszal az aszteroida-becsapódás

15 percen belül végzett az összes dinoszaurusszal az aszteroida-becsapódás

500 ezer forint alatti négyzetméteráron nem is nagyon érdemes budapesti lakásra számítani

500 ezer forint alatti négyzetméteráron nem is nagyon érdemes budapesti lakásra számítani