szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap emlékeztet: a 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása a kínaiak számára lenne prezstízsberuházás, az „Egy övezet, egy út” külgazdasági stratégia egyik végpontja, egyben az első kínai vasútfejlesztés az EU-ban.

Ennek megfelelően a fejlesztéssel leginkább a kínaiak nyernek: a jelenlegi tervek szerint a magyar határig tartó szakasz megépítésére szánt 550 milliárd forintot 85 százalékban a kínai Eximbank hiteléből állják, amelynek a kamatai ahhoz mérten nőnek, minél nagyobb a magyar részvétel a megvalósításban. A kamatokkal és az önrésszel együtt a teljes büdzsé akár 700 milliárdig is felfuthat – pontos számot nem lehet tudni, mivel a kormány a megvalósíthatósági tanulmányt tíz évre titkosította.

Ez kilométerenként 4,22 milliárd forint, ami igazán szép, ha azt vesszük, hogy jelenleg egy évtizedek óta elhanyagolt, sem a személyszállításban, sem az áruszállításban nem fontos vonalról van szó. Az ellenzők szerint a felújítás sem fog sokat javítani a helyzeten, hiszen a kínai áruknak valahogy el kellene jutnia a görög kikötőkből Belgrádig, a délebbi szakaszokon azonban semmilyen fejlesztés nem várható. Az LMP korábbi (még az eredeti, 472 milliárdos) költségvetéssel kalkulált becslése szerint 2400 év alatt térülhet meg a beruházás.

Hasonló eredményre juthatott az Európai Bizottság is, amely éppen a megtérülést vitatja a mostani vizsgálatban. Ami egyébként nem meglepetés: a Magyar Nemzet már tavaly szeptemberben beszámolt arról, hogy Brüsszel május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát. Az indok akkor az volt: uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, és az sem tisztázott, a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban.

A kormány nem cáfolta a vizsgálat hírét, a lap megkeresésére azonban közölték: a novemberben Lettországban aláírt államközi szerződés tartalmaz egy függeléket, arról, a megállapodás hogyan illeszkedik az uniós közbeszerzési szabályokhoz.

A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos aggályok kísérteties hasonlóságot mutatnak a Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott bírálatokkal. A bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat amiatt, hogy az atomerőmű bővítését államközi szerződésben, tender kiírása nélkül adták oda az orosz Roszatomnak. A megvalósítás is hasonló konstrukcióban történne a kormány tervei szerint, ott orosz állami hitelből. Vlagyimir Putyin február elejei budapesti látogatásán ráadásul az is kiderült: Moszkva akár 100 százalékban is meghitelezné a paksi beruházást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Európa-liga: A Napoli győzelemmel emlékezett Maradonára, továbbjutott az Arsenal és a Roma

Európa-liga: A Napoli győzelemmel emlékezett Maradonára, továbbjutott az Arsenal és a Roma

Lukasenka szerint az új alkotmány után már nem ő lesz a fehérorosz elnök

Lukasenka szerint az új alkotmány után már nem ő lesz a fehérorosz elnök

450 kilométerrel arrébb lévő célpontot semmisített meg az új orosz szuperfegyver

450 kilométerrel arrébb lévő célpontot semmisített meg az új orosz szuperfegyver