EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összesítette a külföldi munkavállalókra vonatkozó tavalyi adatokat, és ez alapján 2016-ban még annyi külföldi állampolgárt sem foglalkoztattak a hazai munkaadók, mint egy évvel korábban. A számuk mindössze 10,5 ezer volt, miközben a kétezres évek közepén-végén még a 20 ezret közelítette ez a szám.
Négy országból jöttek többen, mint a korábbi években, ezek Kína, Ukrajna, Vietnam és az Egyesült Államok, de még az ukránok száma is csak 1417, holott ők tavaly nagy kedvezményt kaptak, mert habár az uniós kívül eső országból jönnek, mégis elég egy bejelentés a foglalkoztatásukhoz.
A legtöbb külföldi Budapesten és a Dunántúl északi részén dolgozik, a fővárosban több mint 4 ezren vannak. A legtöbben a feldolgozóiparban és a szállítmányozás területén kapnak állást, vagyis elsősorban gyári munkások, rakodók és fuvarosok.
Valamelyest nőtt ugyanakkor a képzettebbek az aránya. Egyébként is az a jellemző, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek vagy nagyon képzettek vagy alulképzettek. Két és félezer külföldinek felsőfokú végzettsége van, nem egész ezernek viszont legfeljebb nyolc általánosa.
Összességében viszont ennyi munkavállaló még egyáltalán nem fogja kiszorítani a magyarokat az állásokból. Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara februári ülésén azt mondta: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar.
