Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 2020-ig 712 ezer forint jut minden magyar állampolgárra, míg az előző uniós ciklusban ez az összeg 650 ezer forint volt - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságban.
A keret 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre, ugyanis a kormány olyan fejlesztéspolitikai rendszert akart felépíteni, amely visszatükrözi a magyar gazdaság szereplőinek érdekeit. A 2007-2013 közötti fejlesztéspolitikai rendszerben a politikai szempont felülírta a fejlesztési források logikáját - véli Csepreghy. Az államtitkár szerint a baloldali pártok és a kormány oldal között van egy elvi vita arról, hogy a fejlesztés politikai forrásokat a szociálpolitika részének tekintik-e vagy sem. Az államtitkár szerint az előző támogatási időszak legkomolyabb problémái abból adódtak, hogy a forrásokra nem a fejlesztés lehetőségeként, hanem a szociálpolitika részeként tekintettek.
Csepreghy Nándor szavai szerint Lengyelországban a teljes rendelkezésükre álló keretösszeg 72,2 százalékát hirdették meg, őket Szlovákia, illetve Csehország követi 73,6, illetve 82 százalékkal. Magyarország esetében azonban a költségvetési forrásokat is beleértve már a támogatások 104 százalékát meghirdették.
Az MSZP-s Gúr Nándor szerint a közbeszerzések kritikus tényezőknek tekinthetők, különösen az egyszereplős közbeszerzések, amelyekre ráadásul az ellenzéki politikus szerint a túlárazások is jellemzőek. "Egyesek könnyebben hozzáférhetnek a forrásokhoz, mint a sokak és az egyeseknek a haszon mértéke is busásabb" - mondta.
Csepreghy Nándor a szocialista politikus felvetéseire reagálva elmondta, hogy a közbeszerzéseknél az egy beérkező ajánlat kérdése összeurópai probléma, Franciaországtól az unió keleti határárig létezik. Magyarország erre olyan megoldást talált, amelynek köszönhetően az egy ajánlattevőre épülő és a kiírások nélküli közbeszerzések aránya jelentősen csökkent. Ráadásul a közbeszerzési törvény módosításával elérték, hogy az egy ajánlattevőre épülő közbeszerzések száma nulla lehet, mert ez egyfajta érvénytelenségi küszöbként funkcionál.
