Kinek és miért van szüksége egy oroszláncsontvázra?

A bírálatok ellenére a dél-afrikai kormány engedélyezte 800 oroszláncsontváz exportját erre az évre.

Csak fogságban felnőtt oroszlánok csontváza exportálható, és csak egészben, egyes csontokat nem lehet legálisan kivinni az országból. A környezetvédelmi minisztérium így akadályozná meg, hogy orvvadászok vadon élő oroszlánokat öljenek le csontjukért.

Az oroszlánok csontjait az ázsiai természetgyógyászatban használják a csodás hatásúnak tartott, de nehezebben beszerezhető tigriscsontok helyettesítésére.

A Pro Wildlife természetvédelmi szervezet attól tart, hogy a nagyvonalú exportkontingens az oroszlánállomány megtizedeléséhez vezet. Daniela Freyer, a szervezet aktivistája szerint nehezen ellenőrizhető, hogy csak tenyésztett oroszlánok csontja kerüljön exportra, félő, hogy a vadorzók vadon élő állatok csontjait is az engedélyezett szállítmányok közé csempészik.

A nemzeti parkokban és a tenyésztelepeken újra és újra belebotlanak vadon élő oroszlánok csontok vagy bizonyos testrészek nélküli tetemébe – hívta fel a figyelmet az állatvédő.

Dél-Afrikában magánfarmokon körülbelül 8000 oroszlánt tartanak, több mint kétszer annyit, mint amennyi vadon él az országban. Természetvédők nem nézik jó szemmel ezeknek a farmoknak a tevékenységét sem, mert a kölyköket elválasztják anyjuktól, hogy turisták simogathassák őket, a felnőtt példányokat pedig vadászok ejthetik el körülzárt területen, vagyis anélkül, hogy az állatnak a legcsekélyebb esélye lenne a menekülésre.

A Dél-afrikai Köztársaság egyre több oroszláncsontváz kivitelét engedélyezi, 2008-ban még 50, 2011-ben már 573 csontvázat adtak el külföldre.

Két évtized alatt 40 százalékkal, 20 ezerre csökkent a vadon élő oroszlánok száma Afrikában.