Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az állatvédők szerint nehezen lesz ellenőrizhető, hogy tényleg csak fogságban felnőtt ragadozók csontvázát, tényleg csak az engedélyezett mennyiségben exportálják.
A bírálatok ellenére a dél-afrikai kormány engedélyezte 800 oroszláncsontváz exportját erre az évre.
Csak fogságban felnőtt oroszlánok csontváza exportálható, és csak egészben, egyes csontokat nem lehet legálisan kivinni az országból. A környezetvédelmi minisztérium így akadályozná meg, hogy orvvadászok vadon élő oroszlánokat öljenek le csontjukért.
Az oroszlánok csontjait az ázsiai természetgyógyászatban használják a csodás hatásúnak tartott, de nehezebben beszerezhető tigriscsontok helyettesítésére.
A Pro Wildlife természetvédelmi szervezet attól tart, hogy a nagyvonalú exportkontingens az oroszlánállomány megtizedeléséhez vezet. Daniela Freyer, a szervezet aktivistája szerint nehezen ellenőrizhető, hogy csak tenyésztett oroszlánok csontja kerüljön exportra, félő, hogy a vadorzók vadon élő állatok csontjait is az engedélyezett szállítmányok közé csempészik.
A nemzeti parkokban és a tenyésztelepeken újra és újra belebotlanak vadon élő oroszlánok csontok vagy bizonyos testrészek nélküli tetemébe – hívta fel a figyelmet az állatvédő.
Dél-Afrikában magánfarmokon körülbelül 8000 oroszlánt tartanak, több mint kétszer annyit, mint amennyi vadon él az országban. Természetvédők nem nézik jó szemmel ezeknek a farmoknak a tevékenységét sem, mert a kölyköket elválasztják anyjuktól, hogy turisták simogathassák őket, a felnőtt példányokat pedig vadászok ejthetik el körülzárt területen, vagyis anélkül, hogy az állatnak a legcsekélyebb esélye lenne a menekülésre.
A Dél-afrikai Köztársaság egyre több oroszláncsontváz kivitelét engedélyezi, 2008-ban még 50, 2011-ben már 573 csontvázat adtak el külföldre.
Két évtized alatt 40 százalékkal, 20 ezerre csökkent a vadon élő oroszlánok száma Afrikában.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
Személyes profiljára posztolt erős véleményt.
Az OTP jól teljesít, de ez nem Magyarországnak köszönhető.