szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A becslések szerint a világ felhalmozott gazdagságának egyharmada svájci bankszámlákon és különböző befektetési konstrukcióban pihen. De azért nem árt néha alaposabban megvizsgálni, mi Svájc titka.

A Crédit Suisse patinás svájci bank két brit egyetemmel együtt elemezte a svájci bankrendszer és gazdaság elmúlt 117 évét, vagyis 1900-tól napjainkig. A London Business School és a Cambridge Judge Business School szakérői a svájci pénzintézettel együtt 22, a befektetők által ugyancsak kedvelt országgal hasonlították össze Svájcot. Kiderül a vizsgálatból, hogy az elmúlt csaknem 120 évben Svájc produkálta világ legalacsonyabb inflációs rátáját: a 117 éves átlag 2,2 százalék. Vagyis a svájci frank a világ legstabilabb pénze. Hollandia és az USA átlaga sem rossz, 2,9%, de a Svájccal szomszédos európai országok a pénzromlás vészes időszakait élték át. Németországban például csak az ötvenes évek végétől sikerült megfékezni, 3 százalék alá vinni az inflációt – emlékeztet a párizsi Le Figaro.

A tanulmány természetesen rámutat Svájc politikai semlegességére, ami a nagy világégések során horribilis vagyont vonzott, és a mindig felelős, józan gazdaságpolitikára is. Ha valaki csak bankbetétben tartotta a pénzét, svájci frankban, már jól járt. De a svájci állampapírokba és részvényekbe is érdemes volt pénzt tenni. Soha nem a svájci befektetések hozták a legnagyobb hasznot, de garantáltan kockázatmentesek voltak.

2018 januárjától új korszak kezdődik: vége a hagyományos svájci banktitoknak, az OECD keretén belül kötött egyezmény értelmében a genfi, zürichi, bázeli pénzintézeteknek is automatikusan információt kell adniuk külföldi klienseikről az adott ország pénzügyi hatóságainak. Persze kiskapuk ezután is lesznek, jogászok hada dolgozik az új szabályok „kreatív értelmezésén”. De nem csak az alvó pénzt célszerű Svájcban tartani, hanem érdemes ott dolgozni is, svájci bérért. Naponta 160 ezer francia ingázik, olykor villamossal, például Genf környékén, svájci munkahelyre a francia bér két-háromszorosáért. Márpedig a francia bér sem alacsony összeurópai összevetésben. 

Svájcban egyébként 3,2 százalék a hivatalos munkanélküliségi ráta, ami, de facto, teljes foglalkoztatottságot jelent. Szóval Svájc gazdasági virágzása adottnak tűnik a következő évekre is. Nem véletlen, hogy az amerikai CNN új internetes csatornát indít idén szeptembertől „CNN Money Switzerland” címen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!