Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ha az ellenzéki pártok négy hónap alatt össze tudnak gyűjteni 200 ezer aláírást, akkor népszavazás dönthet a közcégek vezetőinek fizetési plafonjáról. A Kúria ugyanis felülírta a Nemzeti Választási Iroda májusi döntését, és átengedte az ezzel kapcsolatos kérdést.
Bár a 2010-es kormányváltás után a kormány bőszen nekiesett a „pofátlan jövedelmek” gyakorlatának az állami szférában (például az akkori jegybankelnök, Simor András havi 8 milliós fizetését kifogásolva), öt évvel később már ötmillióra emelte a korábbi kétmilliós plafont. A HVG e heti számából megtudhatják, kik azok a cégvezetők, akik igencsak rosszul járnának, ha a népszavazási kérdésnek megfelelően éves jövedelmük nem haladhatná meg a köztársasági elnök tiszteletdíját. Áder János havi 1,5 millió forintot visz haza.
A kérdés az, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után tényleg rosszul járnának-e, vagy a kormány megtalálná a módját annak, hogy szinten tartsa a fizetéseket. A szakemberek ugyanis sokba kerülnek, a versenyszférából nem lehet fillérekért átcsábítani a legjobbakat az állami szektorba. A tűzhöz közeli bizalmi emberek amúgy sem egy helyről húznak nagy pénzt, hanem igazi álláshalmozók. Közülük is kitűnik az a cégvezér, aki mindent beleszámítva havi 7,5 millió forintot keres havonta. Állami forrásból. Kiről van szó? Ez is kiderül a HVG legfrissebb számából.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.