Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők, hiszen sokat változott az álláspiac, mióta utoljára munkát kerestek, ráadásul kevesebb a lehetőség is. Megpróbálnak magukon segíteni.
35 éves korában holtan találták otthonában Anna Carevát, a Komszomolszkaja Pravda főszerkesztő-helyettesét, egy évvel azután, hogy a bulvárlap elveszítette főszerkesztőjét is, aki hirtelen rosszul lett.
Sokszor megtörtént már, hogy egy-egy sikeres cégvezető új vállalathoz átkerülve egészen extrém lépésekkel szörnyű állapotokat teremtett, és senki nem értette, miért viselkedik úgy, mint egy kezdő. Elon Musk és a Twitter tragikomédiájában ennek egészen extrém példáját figyelhetjük élőben, de közgazdászok már sokszor vizsgálták, milyen fajta vezetők teljesítenek jóval rosszabbul új munkahelyre kerülve.
A Qantasnak a koronavírus- és a téli influenzajárvány is betett a munkaerőhiány mellett, ezért a vezetőség tagjai is kénytelenek beállni poggyászrakodónak.
A pénz mellett teljesíthető feladatokra és jó szóra vágynak a középvezetők, akiket ezek híján könnyű elcsábítani, de hátrány, ha nem igazodnak el a NER-ben is.
Mélyreható változások zajlanak a világ autóiparában: miközben megállíthatatlanul jön az elektromos és az önvezető járművek kora, az iparág koncentrációja is gyorsul. A háttérben olyan csúcsmenedzserek állnak, akik úgy néznek ki, mintha az életük csak a munkából állna.
Ha az ellenzéki pártok négy hónap alatt össze tudnak gyűjteni 200 ezer aláírást, akkor népszavazás dönthet a közcégek vezetőinek fizetési plafonjáról. A Kúria ugyanis felülírta a Nemzeti Választási Iroda májusi döntését, és átengedte az ezzel kapcsolatos kérdést.
A Google magyarországi vezetője, az IMB Magyarország ügyvezetője, a Young & Rubicam ügyvezetője is részt vesz a szombati melegfelvonuláson.
Románia kenterbe veri a teljes EU-t, ha a férfi és női vezetők fizetéskülönbségét nézzük, ott mindössze 5 százalékkal marad el a menedzsernők bére a férfiakétól, az EU-átlag pedig 23,4 százalék. Nem vitás, Magyarország lefelé húzza az átlagot. A női vezetők arányára viszont büszkék lehetünk.
Nem akar prémiumot fizetni menedzsereinek a Deutsche Bank. Ez nem is csoda, hiszen Európa legnagyobb befektetési bankjának részvényei idén 40 százalékot veszítettek értékükből.
A „Thinking outside the box”, vagyis a „ne gondolkozz sémákban” a leginkább gyűlölt szófordulat a dolgozók körében egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint. Hasonlóan idegesítő a „blue sky thinking” kifejezés, tükörfordításban a „kék ég gondolkodás”, mely az üzleti zsargonban a kreatív gondolkodásra utal.
A népszavazáson részt vevők 65 százaléka elutasította azt a szocdem javaslatot, amely felső korlátot szabott volna a menedzserfizetéseknek. A svájci társadalom legrosszabbul fizetett tíz százaléka 2010-ben átlagosan havi 4000 svájci frankot (kb. 960 ezer forintot) vitt haza.
Az országos alkalmazotti béremelkedés ütemének több mint a hatszorosával nőtt az elmúlt egy évben a legnagyobb brit vállalatok igazgatóinak javadalmazása.
Kutatók a négy visegrádi országban összesen 868 vezetőt – 30 százalékban az állami, 10 százalékban a civil, 60 százalékban pedig az üzleti szférából – kérdeztek a vezetői kiválóság és az etikus magatartás kapcsolatáról Közép-Európában. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a vezetők alapvetően úgy gondolják, hogy "a korrupció a dolgok elintézésének egy módja", és kevéssé érzik fontosnak a felelősségtudatot, a szabálykövetést, valamint az átláthatóságot.
Németországban a vezető beosztású nők fizetése 30 százalékkal elmarad a férfiakétól.
Rendkívüli jövedelemadót kell fizetniük Szlovéniában az állami cégek és az állami támogatással működő magánvállalatok kiemelkedően magas fizetésű alkalmazottainak.
