Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A várakozásoktól jelentősen elmaradt a júliusi külkereskedelmi többlet értéke, amit vélhetően az autógyárak nyári leállása és emiatt az ipar gyenge teljesítménye okozhatott – kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki külkereskedelmi adatait. A külkertöbblet három éve nem volt ilyen alacsony.
Júliusban az export euróban kifejezett értéke 5,2 százalékkal, az importé 11,3 százalékkal nőtt – közölte első becslésében pénteken a KSH. A jelentős ütemkülönbség miatt a kereskedelmi mérleg többlete 359 millió euróval 322 millió euróra csökkent.
A többlet 2014 októbere óta nem volt ilyen alacsony.
A harmadik negyedéves havi számokat majd együtt lesz érdemes közelebbről elemezni, és az iparhoz hasonlóan a külkereskedelmi folyamatok is szeptember végére térhetnek vissza a megszokott kerékvágásba – közölte Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte összességében az idén a külkereskedelmi többlet 9-9,5 milliárd euró lehet a tavalyi 9,725 milliárd után.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén a külkereskedelem többlete 8,7 milliárd euróra mérséklődhet. Jövőre az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére nem várható a külkereskedelmi többlet jelentősebb csökkenése.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.