Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Visszacsábította a külföldi befektetőket a budapesti ingatlanpiac fellendülése. Az elmúlt évek tulajdonosváltásai után rég üresen álló házakon indulhat meg az építkezés.
„Az egy portugál kezében van, és vissza is akarnám szerezni” – mondta Orbán Viktor Tarlós Istvánnak, amikor elbuszoztak a Drechsler-palota előtt. A palota mégsem lett az államé: portugál tulajdonosa egy, a katari uralkodócsaládhoz köthető cégnek adta el. De az Andrássy úton több más értékes ingatlan is akad, amely már új tulajdonosé, ahogy olyan is, amelyet csak most szándékoznak eladni. Akad olyan palota is, amelyet tavaly karácsony és szilveszter között hirdettek meg eladásra, másnap megtartották a megtekintést, január 10-ére pedig le is zárult az üzlet.
Nem csoda, hogy a vevők épp most figyelnek fel a budapesti palotákra – írja az e heti HVG. Az ingatlanbefektetőket most már lazított műemlékvédelmi szabályok és könnyített költségelszámolási előírások fogadják.
Az állam is aktív szereplő a palotapiacon: a Magyar Fejlesztési Bank ingatlancége például előbb visszavásárolta, majd eladta a Divatcsarnokot, a jegybank pedig sokat keresett az Eiffel Palace-on. De tovább ingatlanoznak az MNB alapítványai is. A hivatalos indoklásuk szerint azért van a terveik között például borospince vagy épp termálvíz-hasznosítás, hogy geopolitikai és geostratégiai központot hozzanak létre.
Részletek az e heti HVG-ben.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.