Az év vesztese

Samsung

Képzeljük el, hogy van egy cég, amelyik az ország gazdasági teljesítményének az ötödét adja, mellesleg a helyi tőzsde részvényeinek értékben az egyharmadát, fő tulajdonosai között pedig ott van az állam is. Aztán képzeljük el, hogy a cég alelnökét egyszer csak letartóztatják, mert fény derül arra: 26 millió dollárt fizetett az államfő bizalmasa által gründolt alapítványba, cserébe azt remélte, hogy évek óta vegetáló apja helyett hivatalosan is a társaság élére kerül.

Az ilyen történetekért 2017-ben Dél-Koreáig kellene utazni: az ázsiai országban éppen ezt történt januárban Li Dzse Jonggal, a Samsung-birodalom második emberével, aki augusztusban öt év börtönbüntetést is kapott. A hatalmi válság ráadásul a lehető legrosszabb pillanatban érkezett, amikor a teljes techvilág azon csámcsogott, hogy robbanásra hajlamos akkumulátora miatt ki kellett vonni a piacról a Samsung csúcstelefonját.

Li Dzse Jong távozik a Szöul Központi Kerületi Bíróság épületéből, miután részt vett korrupciós tárgyalásán 2017 januárjában.

AFP / Jung Yeon-Je

Azt gondolnánk, két ekkora botrányba bármelyik cég beleroppanna, ám ha a számokat nézzük, a Samsung úgy söpörte le magáról ezeket, mintha egy kóbor porszem lett volna csupán. Elemzők szerint minden idők legmagasabb profitját érheti el idén a világ 14. legértékesebb cége, amelynek üzemi eredménye a harmadik negyedévben a háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az azonban legalábbis aggasztó, hogy ezt a jó hírt egy másikkal egy időben jelentette be a szöuli cégóriás. Mégpedig azzal, hogy távozik újabb de facto vezetője, Kvon Oh Hjun vezérigazgató is.

GE

Thomas Alva Edison 1878-ban indította, John Flannery augusztusban kinevezett vezérigazgató 2017-ben állítja le, mi az? Az izzógyártás a General Electricnél (GE). Flannery ugyan valószínűleg nem fog bevonulni a történelembe, a GE életében azonban fontos szerepet kapott: tegye rendbe a súlyos helyzetben levő gigacéget. Kétéves terve pedig elég drámai változásokat hoz az izzógyártás kinevezése előtt, júniusban bejelentett leállításán túl is. Hírek szerint megszabadulhat a cég egy másik klasszikus üzletágától, a vasúti gépgyártástól, és kiszervezhetik az egészségipari részleget is.

A General Electric (GE) veresegyházi gyárának üzemcsarnokában 2017 júniusában.

Mónus Márton

A leépítés érinti Magyarországot is: csak a fényforrásüzletág eladásának terve miatt ötezer állás került veszélybe, de december elején az kiderült, hogy a veresegyházi – a GE legnagyobb, energia üzletágához tartozó – gyárban is 140 állást szüntetnek meg.

A GE mélyrepülése (a cég értéke 15 év alatt harmadára esett vissza) nem lepte meg a piacot, az talán annál inkább, hogy a cég tavaly még bevásárolt: előbb a francia Alstom energetikai üzletágát, aztán a Baker Hughes olajipari óriáscég részvényeinek kétharmadát. Aztán mindkét tuti üzletről kiderült, hogy mégsem olyan jövedelmezőek, ekkor indult be a kasza. Flannery kétéves terve nem igazán hatotta meg az elemzőket, de az tény, legalább nem löki még mélyebbre a céget a lejtőn. A kérdés az, nem érkezett-e túl későn.

Az év nyertese

Jeff Bezos

Volt egy pillanat 2017 nyarán, amikor a Forbes számításai szerint Jeff Bezos lett a világ leggazdagabb embere. Ebben a klubban azért olyan sokan nem fordultak meg az ezredforduló óta: Bill Gatesnek bérelt helye van az élen, néha Carlos Slim mexikói mágnás, netán a veterán befektető Warren Buffett tudta beelőzni, vagy éppen a fast fashion koronázatlan királya, Európa leggazdagabb embere, Amancio Ortega. (Nem, Soros György sehol nincs hozzájuk képest.)

Jeff Bezos, az Amazon alapítója

AFP / Joe Klamar

Bezos elsősége csupán néhány óráig tartott, akkor 90,2 milliárd dollárra becsült vagyona azonban azóta – egy fekete péntekkel később és a világon elsőként – átlépte a 100 milliárd dolláros határt is, és nagyon úgy tűnik, most nem lehet kirobbantani a trónról.

Az Amazon alapítójának 2017-ben másfélszeresére nőtt a vagyona, amely jelenleg, napi árfolyamon a magyar bruttó hazai össztermék 75 százalékával egyenlő. Elismételjük, mert mi is nehezen hisszük: Bezosnak, aki a kilencvenes évek közepén alapította internetes könyvesboltját, ma már akkora vagyona van, mint amennyit a magyar gazdaság háromnegyed év alatt termel ki. Még hogy a könyvekben nincs üzlet!

Jack Ma

Hol van már az az idő, amikor a kínai növekedést csak a nyugati kereslet hajtotta! A helyi fogyasztás erősödéséből mi itt Nyugaton leginkább annyit érzünk, hogy drágul a vaj, az ázsiai ország 1,3 milliárdos piacának éhsége azonban remek üzleti lehetőség. Ezt sikerült meglovagolnia Jack Mának, az Alibaba alapítójának is, akinek 40 milliárd dollár körüli vagyona „eltörpül” ugyan a nagy rivális Amazon alapítója mellett, a volt angoltanár és cége az elmúlt években sokkal gyorsabb tempóban száguld előre.

Így lett mesésen gazdag az Alibaba atyja - Jack Ma rendhagyó portréja

Ma Jün szinte naponta szerepel a hírekben. A külvilág inkább így ismeri: Jack Ma. Internetes nagyvállalkozó, sokszoros dollármilliárdos, a gyorsan változó piaci viszonyok függvényében olykor Ázsia leggazdagabb polgára.

Az Alibaba bevétele éves szinten rendre több mint másfélszeresére nő, 2014-es tőzsdei bevezetése a világ valaha volt legnagyobb összegű részvénykibocsátása volt, amin 25 milliárd dollárt keresett a cég. A cég működési modellje ráadásul kevésbé költséges, mint a nagy riválisé, amely saját raktárakkal és több mint félmillió alkalmazottal rendelkezik. A következő évek kérdése az lesz, ki meddig tud nőni, és Jack Ma lehagyja-e Jeff Bezost.

Jack Ma egy sajtótájékoztatón 2013 novemberében.

AFP / ImagineChina / Zhengjiang Daily

Az év legvakmerőbb üzletembere

Satoshi Nakamoto

A bitcoin alapítója – bárki is rejtőzzön az álnév mögött – talán maga is megdöbbent azon, ami idén történt a kriptovalutával. Értéke már a 20 ezer dollárt súrolja, és bár az árfolyam úgy hullámzik, hogy azt már egy csatahajó is nehezen viselné, a hullám alapja mindig magasabban található. A nyílt forráskódú, minden központi irányítást vagy hatóságot megkerülő digitális pénz 2009-es indulása után sokáig csak a híre volt nagy, idén azonban a piaci hype is az egekbe nőtt.

Kitört a bitcoinláz, de lehet ebből nagy pénzt csinálni?

Lassan öt éve, 2013 márciusában mutattam be az Alapblogon a bitcoint egy ötrészes sorozatban, melynek címe „Kitörőben a bitcoin-láz" volt. Azért választottam ezt a címet, mert akkoriban a bitcoin ára néhány hónap alatt hatalmas raliban megközelítette a 90 dollárt. Most 16 ezer.

Év elején még ezer dollárt sem ért a bányászható valuta, és a decembert is csak tízezer körüli szinten nyitotta. Azt azonban valójában senki nem tudja megjósolni, hogy akár két hónap múlva hol is fog tartani. Egyes elemzők már a százezer dolláros szintet sem zárják ki, de az sem világos, hogy ez aztán stabilizálódik, vagy gyorsan összeomlik. Az mindenesetre várható, hogy előbb-utóbb valahogy a rendszerbe terelik a bitcoint, például megadóztatják, illetve más kriptopénzek is terjedni kezdenek – ez pedig elveheti a bányászok kedvét is az egésztől.

Elon Musk

Nincs olyan őrült ötlet, amire a PayPal, a SpaceX és a Tesla alapítója ne lenne vevő: fogadásból száz nap alatt megépíti a világ legnagyobb akkumulátorát, elektromos kamiont fejleszt, csaknem hangsebességgel száguldó vonatokat agyal ki, vagy éppen földalatti alagutakba terelné a forgalmat, a Mars meghódítására készül, az oktatást segítő kezdeményezést támogat. Mellesleg egy általa cáfolt, de elég makacs pletyka szerint a bitcoint is ő találta ki.

Elon Musk, a SpaceX igazgatója

AFP / Nicholas Kamm

A gond csak az, hogy akármennyire hosszú távra tervez Musk, egyelőre nem látszik, ötletei mikor teszik jövedelmezővé cégét, a Teslát. A Tesla pénzállománya óránként 480 ezer dollárral fogy – ha nem történik valami, 2018 augusztusra elfogyhat a cég vagyona. Ezt egyelőre úgy oldják meg, hogy előleget kérnek 2019-2020-ban gyártandó termékeikre, például a Roadsterre. Ez azonban hosszú távon messze nem tűnik a legbiztosabb alapokon álló pénzszerzési módszernek.

A gyártás felgyorsítása nem csak a bevételszerzés miatt lenne életbevágó, de azért is, mert az a piaci kedvet is javítaná – az pedig a részvények árfolyamát nyomná feljebb.

Az év legokosabb üzletembere 

Mészáros Lőrinc

Nem csupán Magyarország érdeklődését keltette fel Mészáros Lőrinc szédítő piaci karrierje, ami nem csoda: a felcsúti polgármester világmércével is elképesztő dolgokat hajtott végre 2017 elejétől, amikor őrült bevásárlásba és cégalapításba fogott. Mint arról júliusban a Bloomberg is hosszú elemzésben emlékezett meg, a felcsúti üzleti mágus által az év elején megszerzett egyik cég részvényeinek árfolyama az ötszörösére nőtt, egy másik forgalomnövekedése pedig az ötvenszerese volt a BÉT átlagának.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: szinte nem volt olyan hét, hogy Mészáros Lőrinc ne szállt volna be újabb és újabb cégekbe, ráadásul a legváltozatosabb területeken a turizmustól a mezőgazdaságon át a médiáig, de a paksi bővítés környékén is mozgolódik. A Forbes itteni kiadása szerint vagyona csupán 2017-ben 100 milliárd forintra nőtt, a HírTV számítása szerint pedig már több mint száz cég tartozik az érdekeltségi körébe, és ez messze nem a vége. Olyannyira, hogy a növekedést már ő maga sem tudja felmérni.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor ötéves értékelőjén 2015 májusában.

Fülöp Máté

Pedig néhány hónappal korábban még úgy magyarázta a felcsúti polgármester azt, hogy árbevétele gyorsabban nőtt, mint a Facebookot kitaláló Mark Zuckerbergnek:

Hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolja?

Mark Zuckerberg

Egy dologban biztosan menőbb a felcsúti polgármester a Facebook alapítójánál: Mark Zuckerberg valószínűleg életében nem hallott még Mészáros Lőrincről. Ez mindenesetre aligha zavarja előretörését: 33 éves korára 72 milliárd dollárt szerzett meg saját erejéből (semmi örökség, semmi politikus barát), csak ebben az évben 23,6 milliárddal tudta növelni a vagyonát, és ma már ő a világ ötödik leggazdagabb embere.

Mark Zuckerberg

Facebook / Mark Zuckerberg

Zuckerbergnek 2017-ben már sokkal többel kellett megbírkóznia, mint a fiatalon szerzett óriási vagyon nyűgjei. A Facebookot egyre élesebb támadások érik a kezelhetetlen álhíráradat vagy éppen a közösségi média káros pszichológiai hatásai miatt. Mindez a befektetőket egyelőre hidegen hagyja: a cég részvényeinek árfolyama idén 60 százalékkal emelkedett. Ez pedig jól jöhet a 33 éves milliárdosnak, aki egy korábbi ígérete szerint a következő másfél évben 75 millió Facebook-részvényéből 35 milliót fog eladni, hogy a bevételt jótékony célokra ajánlja fel.