szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tíz menetben méri össze erejét a hvg.hu ringjében a magyar közélet és gazdaság két legismertebb nehézsúlyú harcosa. Minden menet végén pontozunk, hogy kiderüljön, ki a NER igazi bajnoka.

1. menet: Honnan ismeri Orbán Viktort?

Simicska Lajos

Már a középiskola – a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium – is közös volt, a jó barátság a jogi karon, a Bibó István Szakkollégiumban teljesedett ki.

©

Mészáros Lőrinc

Felcsútról – a későbbi polgármester ugyanabban a faluban nevelkedett, ahol Orbán Viktor. Ám amíg Orbán a jogi kartól a politikai karrierjét építette, Mészáros a kilencvenes évek elején felívelő földgázszolgáltatásban látta meg a lehetőséget.

Állás: 0-0

 2. menet: Első közös ügyletük

Simicska Lajos

1993-ban, amikor Orbán Viktort a Fidesz elnökévé választották, Simicska gazdasági igazgató lett a pártban. Ehhez az időszakhoz köthető az a botrányt okozó székházeladás is. Fiatalabbak kedvéért: 1991-ben – mint a többi akkori új párt – az ellenzéki Fidesz ingatlanokat kapott az államtól: kettőt közösen a kormányzó MDF-fel, egyet meg csak magának. A két párt azonban – egy háttéralku alapján, a Fidesz részéről Simicska és a szintén a Teleki Blanka Gimnáziumból indult, később börtönbüntetésre ítélt Varga Tamás tanácsadó vezényletével – túladott az értékes épületeken. A befolyt összeg alapozta meg a Fidesz gazdasági önállóságát és a párt köré épülő gazdasági háttérbirodalmat.

Hogy miért volt erre szükség? Simicska 1994-ben a Népszabadságnak nyilatkozva Montecuccoli híres mondását idézte fel:

a politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz.

Mészáros Lőrinc

A „falu gázszerelője” a kétezres években az építőipar más területein is aktivizálta magát, igaz erre rá is kényszerült, mivel a korábban még az állam által is támogatott gázprogram addigra kifutott. Cégei nehéz helyzetére rácáfol, hogy 2008-ban átvette a helyi focicsapatot, ezzel az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány vezetését is. Mint később kiderült: ez élete legjobb döntése volt.

A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ugyanis hirtelen jövedelmezővé vált Orbán Viktor bizalma. Méghozzá úgy, hogy évekig nem is zavarta a gigaberuházásokban részt vevő cégek (főleg Simicska Lajos) köreit.

Állás: 1-0

3. menet: A birodalom kiépítése

Simicska Lajos

Az első nagy falat a Mahir megszerzése volt: az állami hirdetési cég 1994 elején került a B-Reklám Kft.-hez. A már akkor Fidesz-közelinek tartott cég igazgatótanácsában 1994 júliusában kapott helyet Simicska, később tulajdonrészt is vásárolt.

©

Az építkezés nagy erőkkel folytatódott az ellenzéki években: 1998-ra a Magyar Narancs akkori összesítése szerint már nagyjából hatvan volt a Fidesz-körüli cégek száma. Ezekben többnyire máig ismert nevek bukkantak fel: Simicska és Varga mellett, Schlecht Csaba, Pusztai Zsuzsanna (ő Simicska felesége), Gansperger Gyula és Kövér László testvére, Kövér Szilárd.

Két másik nevet is érdemes megemlíteni: Kaya Ibrahimét és Josip Totét, akiknek több, összesen százmilliós adótartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget adtak el a kilencvenes évek közepén.

Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc szereti saját tehetségével magyarázni cégbirodalma gyarapodását. Amikor arról kérdeztük, hogyan sikerült gyorsabban növelnie vagyonát, mint a Facebook alapítójának, így válaszolt: hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolja?

 

 Állás: 1-1

4. menet: Az áttörés

Simicska Lajos

Az 1998-as választási győzelem után Simicska az adóhivatal élén landolt, az egyéves elnökség sem akasztotta azonban meg a cégbirodalom építkezését. Erre az időre tehető a Közgép megvétele is. A csődközeli helyzetbe került építőipari cégbe az Inter-Európa Bank szállt be, majd 1998-ban tulajdonrészét eladta a Fidesz-közeli Axon-csoportnak, az pedig több, szintén a párthoz köthető cégnek – az egyik tulajdonosa Nyerges Zsolt volt, aki idén januárig vezette a Közgépet. Az igazi kitörés még váratott magára egészen a 2010-es kormányváltásig, amikor már jelentős mennyiségű uniós forrás is rendelkezésre állt a cég profiljába vágó építési munkákhoz.

©

Az, hogy a cég Simicska Lajos tulajdonában van, hivatalosan csak 2012-ben derült ki: a Népszabadság egy a birtokába került közbeszerzési dokumentum alapján írt erről.

Ilyen papír pedig bőven akadt, hiszen 2010 után sorra nyerte a cég a tendereket. 

Mészáros Lőrinc

A vállalkozó komoly segítségre számíthatott a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől. Elég arra gondolni, hogy 2011 óta a látványcsapatsportok támogatására lehet csatornázni a társasági adó egy részét – a rendszer legnagyobb nyertese a felcsúti akadémia.

Jórészt ilyen céges támogatásokból épülhetett meg a falu világhíres stadionja, a Pancho Aréna is – a generálkivitelezésre pedig éppen a Mészáros és Mészáros Kft. kapta a megbízást a beruházó Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2013-ban már a száz leggazdagabb magyar között emlegették.

©

Állás: 2-1

5. menet: Mekkora a cégbirodalom?

Simicska Lajos

Simicska nem csak a Közgépre támaszkodhatott: Nyerges Zsolttal közösen vezették a Mahirból kinőtt Publimont reklámcéget, és kiterjedt médiabirodalmuk is volt – benne a Metropollal, a Lánchíd Rádióval, a Class FM-mel, a Hír TV-vel és a Magyar Nemzettel, a Heti Válasszal.

A kiterjedt céghálót 2015-ben a Népszabadság egy cikkében vázolta fel. A sikerszéria akkor ért véget, mikor az üzletember látványosan összeveszett Orbán Viktorral. Viszonyuk megromlásáról már a 2014-es választások után pletykáltak, 2015 februárjában azonban a rejtőzködő milliárdos tette egyértelművé, mi a helyzet.

Két hónappal később leállították a korábban túlárazottnak ítélt M4 autópálya-beruházást, júniusban pedig három évre kizárták a Közgépet a közbeszerzésekből. A kizárást egy évvel később a bíróság megsemmisítette, a társaság azonban tulajdonosával együtt kikerült a pixisből, esélytelennek számít.

Nem csak a Közgép ellen indítottak háborút: a főváros 2015 végén egyoldalúan szerződést bontott a Mahirral, majd rohamtempóban elkezdték elbontani a cég hirdetőoszlopait. A bíróság végül a Mahirnak adott igazat, a bontást is gyorsan leállították. Sikeresebb volt a Metropol kinyírása: ehhez annyi kellett, hogy a BKV nem hosszabbította meg a terjesztést a területén lehetővé tevő szerződést.

©

Így járt a Class FM is, amelynek nem hosszabbították meg a sugárzási engedélyét – más kérdés, hogy az elnémítás idején már nem Simicska volt a tulaj, akkor viszont ő, amikor hasonló vihart kavarva 2009-ben a Danubius frekvenciáját kapta meg a rádióadó.

Mindezek ellenére két évvel a G-nap után is több tucat cég közvetlen vagy közvetett tulajdonosaként jelenik meg a céges adatbázisban Simicska Lajos, a fő bevételi források – az állami hirdetések és a közbeszerzési beruházások – azonban elapadtak.

Mészáros Lőrinc

A polgármester (vagy a családja) közben előnyös feltételekkel szerzett dohányboltokat a 2013-ban kiírt koncessziós pályázaton, 2012-ben Búzakalász 66 Kft.-je jelentős földterületek bérleti jogát is elnyerte – majd a 2015 végén elindított földprivatizációban még vásárolt is. Ezeken a földeken az agrárbizniszbe is belefogott. Utóbbi egyelőre nem olyan gyümölcsöző ágazat, mint az építőipar, de panaszra nem lehet oka.

A felcsútiakról sem feledkezett meg a polgármester: nem csak a helyi iskola büféjét üzemelteti, de még az elhagyatott kisvasút megújítására is szerzett uniós támogatást.

©

Az üzlet igazán az elmúlt egy évben indult be, amikor a Mészároshoz köthető érdekkör szinte minden hónapban nyélbe ütött valamilyen megaüzletet. A Konzum cégcsoporton keresztül hozzá kötötték például a Hunguest szállodáinak megvásárlását, illetve azt, hogy az Opimus – amelyben olyan, Mészáros cégeiben is vezetőként dolgozó személyek, mint Csík Zoltán vagy Schmidt Zoltán töltenek be fontos tisztségeket – októberben, két héttel a kiadó legrangosabb terméke, a Népszabadság bezárása után megvásárolta a Mediaworks kiadóvállalatot.

Azt azonban egészen az utolsó időkig cáfolta a felcsúti polgármester, hogy ő állna az üzletek mögött. Aztán eljött a december, és a Magyar Hírlap még képpel is illusztrálta, hogy tulajdonosa, Széles Gábor médiabirodalma tévéjét eladja Mészárosnak.

Február végén a Konzum Nyrt.-ben vásárolt részesedést, múlt péntek óta pedig egyik fő részvényesként jelenik meg az Opimusban – ezzel egy időben ebbe a cégbe beszállt a Konzum egyik leányvállalata is.

A vásárlások – és Mészáros több tízmilliárd forintosra becsült vagyonának – forrása nem mindig világos, hiszen azt a meglévő cégek legfeljebb néhány milliárdos nyeresége nem tudta fedezni. Az Opimus médiavállalkozása, az Opimus Press például alapítása után 4 milliárdos tőkeinjekciót kapott, máig nem tudni, kitől. Mészáros az Opimus-részvénycsomagra is kétmilliárd forintot költhetett – igaz, a bevásárlás óta megugrott az árfolyam, így a pakett ma már majdnem 3,5 milliárdot ér.

Állás: 2-2

6. menet: Mennyi közbeszerzést nyert el?

Simicska Lajos

A CRCB adatbázisa 276 esetben említi a tendernyertesek között a Közgépet. A csúcs év 2013 volt, az uniós nagyprojektek felpörgetéséből a cég egyedül vagy konzorciumban 365 milliárd forintnyi megbízást nyert el, összesen (2007-2015 között) pedig 650 milliárdot. 2010 és 2015 között a tulajdonosok 28 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.

Mészáros Lőrinc

Mészáros, a családtagjai és az érdekkörébe köthető személyek tulajdonában levő cégek hálója lassan átszövi az egész országot, a zászlóshajó mindenesetre a Mészáros és Mészáros Kft. Az RTL Klub tavaly decemberi összesítése alapján 140 milliárd forintnyi megbízást nyert el a cég csak tavaly egyedül vagy konzorcium tagjaként. (A cég árbevétele két évvel korábban 9 milliárd, 2015-ben 21 milliárd forintot tett ki.) A háló többi tagjával együtt – konzorciumi szinten – több mint 200 milliárdra teszik a megbízások értékét.

©

Állás: 3-2

7. menet: Külföld

Simicska Lajos

Simicska legemlékezetesebb külföldi akciója az volt, mikor a G-nap után azt mondta: „elmegy szánkózni”. Ezt leszámítva azonban cégei hazai pályán játszanak még most is. A Közgép 2015-ös, majdnem 133 milliárd forintos árbevételéből például mindössze 144 millió származik külföldről. (A beszámoló szerint a cég Németországba értékesített darualkatrészeket.)

Mészáros Lőrinc

Először egy cége vett villát Horvátországban, aztán bevásárolta magát az eszéki focicsapatba, nem sokkal később már a nemzeti stadion építésére vállalkozott. A terjeszkedés forrását itt tudni lehet: a magyar állam ad rá pénzt – hivatalosan a környező országok magyarlakta területeinek sportprojektjeinek támogatására.

Az ötvenmilliárdos keretből nem csak Eszékre jut pénz: a kormány egy harmadosztályú vajdasági csapatot is támogat belőle – ebben a projektben egyelőre nem bukkant fel Mészáros neve.

Állás: 3-3

8. menet: Sport

Simicska Lajos

Ami Orbánnak a Felcsút, az Simicskának a Veszprém világklasszis kézilabda-csapata. Legalábbis az volt a Nagy Szakítás előtt – a klubot egy ideig Fonyó Károly, Simicska egyik legközelebbi üzlettársa vezette. (Simicska kiszállása után egyébként Mészáros Lőrinc több cége jelent meg a támogatók között.)

A Felcsútnál nagyobb sikereket ért el az üzleti kör által támogatott másik együttes, a Szolnoki Dózsa-Közgép vízilabdacsapat.

Simicska cégei természetesen támogatták a felcsúti Puskás Akadémiát is – egészen a G-napig.

Mészáros Lőrinc

Lassan Roman Abramovics és Silvio Berlusconi is elbújhat Mészáros mögött – ők legalábbis nem mondhatják el magukról, amit a felcsúti polgármester igen: egy 1800 lakosú falunak épített egy 3816 fős arénát, és a Videoton B-csapatából egy NB I.-be is feljutó teamet hozott össze.

Állás: 3-4

9. menet: Karrier a közszférában

Simicska Lajos

Ugyan csak egy évet töltött az APEH élén, ám Simicska így is az adóhivatal egyik legemlékezetesebb elnöke lett. Hamar rájött, hogy a közszereplés nem az ő terepe, ám emberei a Fidesz-kormányok idején számtalan hivatal élén megjelentek.

©

A teljesség igénye nélkül (és segítségül hívva a Kreatív elemzését): Vida Ildikó váltotta az adóhivatal élén, majd néhány év szünet után 2010-től ugyanott folytatta (és holtversenyben a másik legemlékezetesebb elnök címét szerezte meg). De a Simicska és Nyerges köréhez sorolt ember vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (Németh Lászlóné), a Szerencsejáték Zrt.-t (Szentpétery Kálmán), a Magyar Turizmus Zrt.-t (Horváth Gergely), az Állami Autópálya-kezelőt (Bakó Attila), a Magyar Villamos Műveket (Baji Csaba), az NMHH-t (Karas Mónika), a Közbeszerzési Hatóságot (Gajdos Róbert) vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (Petykó Zoltán).

Mészáros Lőrinc

A helyi vállalkozó 1998-tól vett részt az önkormányzat munkájában előbb képviselőként, majd 2011-től polgármesterként. Megválasztása sem volt mindennapi: miután a 2010-es önkormányzati választáson a fideszes jelölt tíz vokssal maradt alul Varga György független jelölttel szemben, a párt képviselői köztartozásra hivatkozva leválttatták, az időközin pedig Mészárost indították el.

A településen jól ismert vállalkozó megválasztásában persze nehéz kivetnivalót találni, és egyelőre annak sincs jele, hogy a hozzá köthető üzletemberek pozícióba kerülnének akár helyi, akár országos szinten.

Állás: 4-4

10. menet: Rekordok

Simicska Lajos

Közbeszerzési rekordév: 2013, 365 milliárd forint (Közgép)

Rekord éves árbevétel: 132,8 milliárd forint (Közgép, 2015)

Mészáros Lőrinc

Közbeszerzési rekordév: 2016, 225 milliárd forint (cégháló)

Rekord éves árbevétel: 20,7 milliárd forint (2016, Mészáros és Mészáros Kft.)

Az állás tíz menet után: 5-4

Folyt. köv.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!