Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyetemisták fejlesztettek interaktív kijelzőket és háttér-informatikai rendszert a budapesti állatkert Akváriumának. Az SAP szoftvercég gyakornokai emellett okosiroda-berendezésen és a mesterséges intelligenciával foglalkozó feladatokon is dolgoznak. A rotációs programban a valódi munkával töltött összesen másfél–két év alatt több üzletágat megismernek, és az eddigi tapasztalatok alapján diplomaszerzés után 95 százalékuk ott is marad az SAP-nél.
Ma már nemcsak a multinacionális cégek, de kisebb vállalkozások is előszeretettel foglalkoztatnak gyakornokokat, így próbálva megoldani jövőbeni szakemberigényüket. „Öldöklő harc folyik Magyarországon a tehetséges fiatalokért, jó lenne, ha nagyobb lenne az ázsiójuk a gyakornoki programoknak” – mutat rá Zalai Márton, a Friisberg & Partners International fejvadász cég egyik alapítója. A munkaerő-közvetítők becslése szerint ugyanis az effajta önkéntes szakmai gyakorlatért jellemzően a globális cégek 80 százaléka fizet csupán. Pedig hosszú távon megéri a befektetés: tavaly világszerte a gyakornokok 72 százaléka kapott állásajánlatot, miközben 2015-ben még 59 százalék volt ez az arány. Azaz kiváló eszköze a munkaerő-utánpótlásnak, ha egy ideig – adott esetben – ingyen dolgoztatják a fiatalokat, megtanítva nekik a cégspecifikus jellemzőket. A komoly gyakornoki programot működtető cégeknél mind hosszabb ez az időszak: van, ahol másfél–két évre kötik le a felsőoktatásban tanulókat, hogy a betanítási költségeket optimalizálják.
„A startupok sikere nyomán szerencsére mind többen hajlamosak elhinni, hogy az egyetemistákat nemcsak kávéfőzésre lehet használni, hanem értelmes feladatokra is” – mondja Zalai Márton, aki szerint a felsőoktatásban tanulóknak nem az a fő céljuk a gyakornokoskodással, hogy pénzt keressenek, számukra ez az egy-két éves munka még az invesztíció része. No meg kényszer, mert sokszor ez a belépő a fizetős álláshoz. A munkáltatók számára pedig olcsó munkaerőt jelentenek, hiszen még ha kapnak is bért, a járulékokat – nappali tagozatosok lévén – nem kell utánuk leróni.
Programozó-gyakornokok az Avis autókölcsönzőben. Biztos kézzel
Mónus Márton
Amire befejezi az egyetemet egy informatikushallgató, akár hároméves gyakorlatot is fel tud tüntetni az önéletrajzában. Ilyen múlttal felvértezve pedig már teljes értékű, gyakorlott munkatársként kezdheti a pályáját, nemritkán 400–500 ezer forintos bruttó fizetéssel. A gyakorlat pedig többet számít az előrelépésben, mint az elméleti tudás. Ám ennek hátulütője is van: mind több területen válik kevéssé fontossá, hogy befejezik-e egyetemi tanulmányaikat. Az informatikai szakokon az egyetemisták mintegy fele nem jut el a diploma megszerzéséig, előbb felveszik az it-cégek, és inkább maguk tanítják meg a pályakezdőket a specifikus programozói nyelvekre. A gyakornoki programok elszaporodása valamelyest az oktatás hiányosságaira is rámutat: a cégek jobbnak látják, ha maguk képzik ki leendő munkatársaikat, az iskolapadban szerzett – főleg gyakorlati – ismeretek aligha volnának elegendők a munkavégzéshez.
„Néhány cég már Magyarországon is szakított a dogmákkal, és azt vallja: nem veszít el valakit csak azért, mert nem volt lehetősége diplomát szerezni. A globális cégek közül ebben az EY – korábban Ernst & Young –, illetve a PwC volt az úttörő” – mondja Zalai, aki úgy látja: a bátrabb munkaadók már nem feltétlenül a legnagyobb egyetemekről válogatnak, inkább a felvételi szűrőket kötik össze mindjobban a majdani munkaköri leírásokkal, hogy a fiatalokat könnyebben lehessen hosszú távra a cégbe integrálni.
Különösen szeretik a munkáltatók az egyetemistákat és főiskolásokat kommunikációs munkakörökben alkalmazni, ahol jól definiálhatók a feladatok. Schlégl Tímea, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége gyakornoki programjának vezetője úgy látja, azokon a területeken lehet különösen jól használni őket, ahol hasonló korosztály alkotja a célcsoportot. Így az informatikai cégeket tömörítő szervezetnél például közösségimédia-szerkesztéssel, rendezvényszervezéssel és hírlevélírással foglalkoznak a gyakornokok, de – a szakember szavaival – „jobban vágnak például filmet is, és tartalom-előállításban is ügyesek” a húszévesek. Előnyük, hogy a digitális eszközöket készségszinten használják, és gyorsan tanulnak. „A nemzetközi cégeknél ma labdába sem rúghat az a gyakornok, aki nem beszél folyékonyan angolul, a digitális írástudás pedig alapelvárás” – mondja Schlégl, aki szerint semmivel nem kevésbé értékes az, akinek még van egy éve az egyetemből, mint a friss diplomás, ha semmilyen tapasztalata nincs.
A jogszabályok csak az iskolai kötelező gyakorlatra vonatkozóan tartalmaznak előírásokat. Ezek alapján az ingyenmunka csak az első hat hétben megengedett, később legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. A gyakornoki programok esetében viszont nem az iskolával szerződnek a munkahelyek, így e műfajban nem érvényes az efféle szigor. Az ingyenmunka leginkább a médiában és a reklámszakmában jellemző, de a közigazgatásban is előfordul.
A felsőoktatás mellett a szakképzésben is mind elterjedtebb a gyakornoki konstrukció, a kormány pedig uniós források bevonásával igyekszik motiválni a munkáltatókat a bővítésre. Tavaly nyár óta – több ütemben – összesen 30 milliárd forintos összegben hirdettek meg pályázatot olyan kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy gyakornokokat foglalkoztatnak. A szakképzésből kilépő, nem diplomás fiatalok alkalmazását kilenc hónapig fedezi az elnyerhető támogatás, vagyis ennyi időre átvállalja a cégtől a bér-, adó- és járulékterheket, sőt a „vállalati gyakornoki kapcsolattartó” költségeit is fedezi. Ennek fejében a nyertes vállalkozások további 4,5 hónapon át saját költségen kötelesek továbbfoglalkoztatni a felvett fiatalt.
Az igényelhető támogatás 2,3–30 millió forint között lehet. Az uniós forrásra csaknem ezer kis cég pályázott, köztük olyan vállalkozások is lehajoltak az apróért, mint a 2015 ősze óta a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft., mely 2,4 millió forintot kért. A 18 millióra pályázó Cívis Grand Casino Kft. pedig a Debreceni VSC futballcsapatának tulajdonosa, Szima Gábor kaszinómogul érdekeltsége.
