Ilyen még nem volt: fejenkénti GDP-ben először előzünk régi uniós tagot

Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, s az egyik uniós nemzetgazdaság elhúzódó válságának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy gazdasági összteljesítménye alapján Magyarország megelőzzön egy régebbi uniós államot. Az évek óta Európa betegének számító Görögországot, amely a GDP tekintetében egy évtizede még durván 50 százalékkal jobban állt, mint Magyarország (vásárlóerő-arányosan számolva). Tavalyelőtt viszont már egy „hajszálnyival”, egy főre vetítve 233 dollárral, tavaly pedig már három százalékkal, 813 dollárral a honi gazdaság teljesítménye felülmúlta a görög GDP-t – derül ki az IMF által kiadott World Economic Outlook 2017 adataiból. Miközben itthon a múlt évben egy személyre vetítve 27 482 USD-nek felelt meg a bruttó hazai termék (vásárlóerő-paritáson), Görögország hasonló értékére 26 669 dollárt számolt a Nemzetközi Valutaalap.

HVG

A helycseréhez nemcsak az kellett, hogy 2008 óta Budapest 22,8 ezerről 27,5 ezer dollárra emelje fel (az ár-érték arányosan kalkulált) GDP-jének mértékét, hanem az is, hogy Athén teljesítménye ezzel párhuzamosan 31,6 ezerről 26,7 ezer USD-re essen vissza egy főre számolva. Míg az utóbbi szűk évtizedben a nem különösebben szárnyaló magyar gazdaság összességében 21 százalékkal volt képes növekedni, Görögország teljesítménye 16 százalékot zuhant.

Magyarország gazdasági pozíciója a volt szovjet típusú – ma már uniós – (tag)államokhoz képest egyébként kivétel nélkül romlott a 2004-ben vagy később történt csatlakozások óta. Az annak idején még mögötte állt Szlovákia, Lengyelország, Litvánia és Észtország az egy főre jutó GDP alapján ma már mindegyik megelőzi Magyarországot. Lettország, Románia, Bulgária pedig sokat lefaragott hajdani tetemes hátrányából.

Magyarország növekedési tempója a régebbi piacgazdaságok közül összesen öt állam: Olaszország, Portugália, Spanyolország, Finnország és Ciprus fejlődési ütemét volt képes számottevő mértékben felülmúlni 2004 után. Több mint fél tucat, Magyarországnál jóval fejlettebb nyugati állammal – Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg – ugyanakkor nagyjából azonos tempóban volt képes Budapest a hazai GDP-t bővíteni. A szóban forgó növekedési tempó az utóbbi tizenhárom esztendőben összességében 30-40 százalék körül alakult. Néhány további gazdag uniós állam – például Svédország, Németország és főleg Írország – viszont elhúzott Magyarország mellett az új évezredben; Dublin például 70 százalékos bővülést produkált.

HVG

A leginkább látványos fejlődést a Brüsszelhez tartozó tagországok közül azonban az évezred eleji újoncok képesek felmutatni. Hovatovább az unió „kis tigrisének” számít a 2004 óta 91 százalékos növekedést elért Lengyelország, továbbá Lettország (92 százalék), Bulgária (93), Románia (94), Szlovákia (95) és Litvánia (106) – a vásárlóerő-arányosan számított GDP alakulása alapján. Jóval Budapest előtt járt 65, illetve 68 százalékos bővüléssel mindeközben Csehország és Észtország is. Mindenekelőtt e volt szovjet típusú (tag)államokhoz indokolt viszonyítani a többieknél kétségkívül eladósodottabb magyar gazdaság 2004 és 2016 között regisztrált, összesen 39 százalékos növekedését.

A csatlakozás idején Magyarország a 25 uniós tagállam között egyébként a 19. helyen állt gazdasági potenciálja alapján. Azóta Budapest az immár 28 tagország között lecsúszott a 23. helyre.