Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Úgy adná vissza Lázár János a magyar arisztokráciától konfiskált műtárgyakat, mint a mesebeli okos lány: adna is, meg nem is.
Hetven éve államosították a pécsi Zsolnay-gyárat, a tulajdonosok még a személyes tárgyaikat sem vihették magukkal. A család most 7266 műtárgyat szeretne visszaszerezni. Ha számukra kedvező döntés születik, kiürül a pécsi Zsolnay Múzeum, vagy sok milliárd forintos állami szerepvállalásra lehet szükség a visszavásárláshoz – olvasható az e heti HVG-ben.
A műtárgyak jogszerűtlenül kerültek állami tulajdonba, hiszen azok a családtagok személyes tulajdonát képezték – úgy tudjuk, ezzel érvel a család. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint viszont a mintadarabokat is tartalmazó gyűjtemény a gyár egyik egysége volt, és nem jár vissza.
A múzeumi törvény módosítása miatt „ha nem igazolható minden kétséget kizáróan” a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak állami tulajdonjoga, azt „térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti”. A Lázár Jánosnak köszönhető módosítás nagy riadalmat keltett annak idején a múzeumi szakmában. Azt vizionálták, hogy nemcsak a tulajdonosok, de erre szakosodott szerencselovagok fogják igényekkel bombázni és kifosztani a múzeumokat. Ez részben a múzeumok ellenállásának köszönhetően eddig nem történt meg, Magyarországon ugyanis a múzeumok rejtegetik a kérdéses tárgyakat. Nem állítják ki, nem adják kölcsön, sőt – mint néhány kutató panaszolta – még a leltárkönyvek vonatkozó lapjait is féltve őrzik az illetéktelen vagy épp nagyon is illetékes pillantásoktól. Nehéz persze jó megoldást találni arra, hogy a múzeumok se ürüljenek ki, de ne legyenek rabolt kincsek sem a raktáraikban.
Lázár a törvénymódosítással át akarta vágni a gordiuszi csomót, csakhogy az olyan nagy volt, hogy még Magyarország második legerősebb emberének is belegabalyodott a kardja. A törvényhez kiadott rendelet kimondja ugyanis, hogy „a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését”. Kérdés, mi értelme van kiadni valakinek egy olyan műtárgyat, amelynek a tulajdonjoga nem tisztázott. A Miniszterelnökég ezt még azzal is megfejelte a HVG-nek adott válaszában, hogy a visszaadásról szóló miniszteri döntés nem jelenti azt, hogy a közgyűjtemény automatikusan kiadja a vagyontárgyat az igénylőnek. Hogy akkor mégis mit jelent a miniszter szava, nem tudni.
Részletek az e heti HVG-ben.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.