EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Úgy adná vissza Lázár János a magyar arisztokráciától konfiskált műtárgyakat, mint a mesebeli okos lány: adna is, meg nem is.
Hetven éve államosították a pécsi Zsolnay-gyárat, a tulajdonosok még a személyes tárgyaikat sem vihették magukkal. A család most 7266 műtárgyat szeretne visszaszerezni. Ha számukra kedvező döntés születik, kiürül a pécsi Zsolnay Múzeum, vagy sok milliárd forintos állami szerepvállalásra lehet szükség a visszavásárláshoz – olvasható az e heti HVG-ben.
A műtárgyak jogszerűtlenül kerültek állami tulajdonba, hiszen azok a családtagok személyes tulajdonát képezték – úgy tudjuk, ezzel érvel a család. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint viszont a mintadarabokat is tartalmazó gyűjtemény a gyár egyik egysége volt, és nem jár vissza.
A múzeumi törvény módosítása miatt „ha nem igazolható minden kétséget kizáróan” a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak állami tulajdonjoga, azt „térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti”. A Lázár Jánosnak köszönhető módosítás nagy riadalmat keltett annak idején a múzeumi szakmában. Azt vizionálták, hogy nemcsak a tulajdonosok, de erre szakosodott szerencselovagok fogják igényekkel bombázni és kifosztani a múzeumokat. Ez részben a múzeumok ellenállásának köszönhetően eddig nem történt meg, Magyarországon ugyanis a múzeumok rejtegetik a kérdéses tárgyakat. Nem állítják ki, nem adják kölcsön, sőt – mint néhány kutató panaszolta – még a leltárkönyvek vonatkozó lapjait is féltve őrzik az illetéktelen vagy épp nagyon is illetékes pillantásoktól. Nehéz persze jó megoldást találni arra, hogy a múzeumok se ürüljenek ki, de ne legyenek rabolt kincsek sem a raktáraikban.
Lázár a törvénymódosítással át akarta vágni a gordiuszi csomót, csakhogy az olyan nagy volt, hogy még Magyarország második legerősebb emberének is belegabalyodott a kardja. A törvényhez kiadott rendelet kimondja ugyanis, hogy „a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését”. Kérdés, mi értelme van kiadni valakinek egy olyan műtárgyat, amelynek a tulajdonjoga nem tisztázott. A Miniszterelnökég ezt még azzal is megfejelte a HVG-nek adott válaszában, hogy a visszaadásról szóló miniszteri döntés nem jelenti azt, hogy a közgyűjtemény automatikusan kiadja a vagyontárgyat az igénylőnek. Hogy akkor mégis mit jelent a miniszter szava, nem tudni.
Részletek az e heti HVG-ben.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Átvette a főváros rendőrsége fölött az ellenőrzést, és a washingtoni Nemzeti Gárda katonáit küldte az utcára Donald Trump, akinek mindezt lehetővé teszik a törvények. És az is igaz, hogy Washingtonban súlyos probléma a bűnözés, a lépés mégis az elnöki erőfitogtatás újabb példája.
Mekkora felelősség nyomja a sportvezetők és a szülők vállát? Szakértőket kérdeztünk a témában.
Az orosz területek sérthetetlenségéről az alkotmány rendelkezik, ezért nincs miről beszélni.
Szijjártó Péter felháborodott.