Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Két háztulajdonos több mint 20 évig használta a házukhoz egy erdőn át vezető utat, majd az erdő új tulajdonosa kivágatta a fákat és a szállításhoz ezt az utat vette igénybe. A háztulajdonosok úgy vélték, hogy az úton - elbirtoklással - használati szolgalmat szereztek, az erdőtulajdonos ezt vitatta, a bíróság a háztulajdonosoknak adott igazat - derül ki a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetből.
A két háztulajdonosnak az eladó annak idején azt mondta, hogy az oda - az erdőn át - vezető út is az övék lett. Ezt annyira komolyan vették - írta a Napi.hu - hogy évente kavicsot hozattak rá, rendben tartották, hogy autóval járható legyen. Rajtuk kívül mindössze az önkormányzatok emberei jártak az úton évente párszor, amikor a közeli temetőhöz mentek, rendbe tenni azt.
Az erdő új tulajdonosa kivágatta a fákat, a szállításhoz a szóban forgó utat használta. Ezt a ház tulajdonosai kifogásolták, egyúttal kifejtették, hogy több mint húsz éve sajátjukként használják az utat, karbantartják azt, és ha jogilag nem az övék, akkor is a használati szolgalmat elbirtokolták. Az erdő tulajdonosa ezzel nem értett egyet, ezért a háztulajdonosok a bíróságtól kérték a használati szorgalom elbirtoklásának a megállapítását.
Az első fokú bíróság meg is állapította a gyalogos és a gépjármű átjárási szolgalom elbirtoklását és intézkedett, hogy a földhivatal azt jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. Az erdőtulajdonosnak pedig tűrnie kell mindezt. Természetesen nem tűrte, és fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerőre emelte a korábbi döntést.
A jogerős ítéletben szerepel, hogy az utat közel száz éve használta a ház mindenkori tulajdonosa, de a mostani tulajdonos is túl van az elbirtokláshoz szükséges 10 éven. Az elbirtoklást nem zavarta meg az, hogy az önkormányzat emberei évente két-három alkalommal használták az utat, így a háztulajdonosok használata kizárólagosnak tekinthető (ez fontos jogi szempont). Ezt erősítette meg a Kúria is, ahol az erdő tulajdonosa kért felülvizsgálatot, de nem járt sikerrel.
