Bírálják a magyarországi korrupciós helyzetet az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) véleménytervezetében, amelyet a testület keddi brüsszeli ülésén ismertettek.

Az Európai Néppárthoz (azaz a Fidesz pártcsaládjába tartozó) Ingeborg Grässle jelentéstevő által ismertetett dokumentum szerint

a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, ezzel pedig Magyarország a második legrosszabb helyen áll az Unióban.

Azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a Transparency International korrupciós indexén és a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexén egyaránt romlott Magyarország megítélése az elmúlt években, illetve hogy az Európai Bizottság jelentéseiben is a költségvetés és a közbeszerzések átláthatóságának erősítését várja el.

Szó esik benne az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is, mondván az erre nem hajlandó tagállamok esetében fel kell függeszteni az uniós források kifizetését. Emlékeztetőül: a magyar kormány nem hajlandó csatlakozni ehhez.

A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez mások mellett a CONTbizottság is csatolni fogja a véleményét. A jelentés elkészítésére az EP tavaly májusban adott felhatalmazást, amikor elfogadták a magyarországi helyzetről szóló határozattervezetet. Ebben többek között az állt, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, az Európai Bizottság pedig szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az uniós források megvonása azonban a jelentéstervezettől függetlenül is fontos vitapont lesz: több tagország azt várja el, hogy a 2021 után induló költségvetési ciklusra dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amely alapján a jogállamiság normáit megsértő tagországoktól (itt minden esetben Lengyelországot és Magyarországot értik) megvonhatják az EU-támogatásokat. Az EP ezt nem támogatja, a testület úgy látja, szankciókra szükség van, de a büdzsén kívül. Ennek egyik eszköze lehet az említett ügyészség, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket vizsgálná nyomozati jogkörrel.

Ingeborg Grässle a vizsgálat keretében Magyarországon is járt: tavaly ősszel többek között a felcsúti kisvasutat is megtekintette képviselőtársaival. A politikus néhány hete pedig a Politicónak nyilatkozva valódi nyomozást sürgetett az Elios-ügyben is.