Leadták a beszámolóikat a cégek a május 31-i határidőig, mi pedig alaposan kiveséztük ezeket. Az állami beruházásokból élő cégek remek évet zártak, Garancsi István például nagyobbat nyert a vizes vb-n, mint Hosszú Katinka, de az Eliosnak sincs oka az aggodalomra, az uniós támogatásoknál pedig az abszolút győztes Mészáros Lőrinc lett.

Nagyot lehetett kaszálni a médiában is. Mészáros itt is megkerülhetetlen tényező, de nyereségessé vált szinte minden olyan más cég is, amely nagyrészt az államtól gyűjti be hirdetési bevételeit. A NER a bulvártól a gazdasági újságírásig a napilapok és a hetilapok piacán, az online és a nyomtatott sajtóban, a tévék és a rádiók világában mindenhol ott van. Az egyetlen kivétel, ahol nem jött össze nagy nyereség, Andy Vajna TV2-je, amely kétmilliárd forint veszteséget szedett össze.

De az is kiderül a beszámolókból, hogy Vajna Tímea fánkozója óriási mínuszt hozott, Tiborcz István cégei jól teljesítettek, a felcsúti focsicsapatnál durván megugrottak a fizetések, Kovács Ákosnak pedig ezúttal nem csak a zene, a borozó sem hozott nagy pénzt. Több tucat cég 2017-es teljesítményét vizsgáltuk – itt olvashatják ezeket.

Sokkal kevesebb pénzt kaphat Magyarország 2020 után, ha a mostani formájában fogadnák el az Európai Bizottság javaslatát az EU új költségvetéséről. Akár 1500 milliárd forinttal is csökkenhet a nekünk jutó, a felzárkóztatást szolgáló uniós támogatás. A vágás nem titkolt célja az, hogy a források felhasználása célzottabb legyen. Az előző 2007-2013-as ciklus értékelése ugyanis arra mutatott rá: sok esetben teljesen hiábavaló pénzszórás lett a források elosztásából. De az is kiderült: kevesebb pénz juthat a gazdáknak, cserébe az állam szabadabb kezet kapna a támogatások elosztásánál.

Nem csoda, hogy a magyar kormánynak nem tetszik az ötlet. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt: valami más módot kell találni, hogy betömjék a lyukakat, amit a brit kilépés üt az EU költségvetésén.

Vállalkozókat kérdeztünk arról, jobb lett-e nekik Tállai András idején, és mi lesz, ha egy rendőrből lett helyettes államtitkár irányítja majd a NAV-ot. A legnagyobb problémának azt látják a cégvezetők, hogy a tisztességes vállalkozókat nem tudja megvédeni az adóhivatal, ha akár egy kicsi hibát is vétenek. Az tetszik nekik, hogy egyre több ügyet lehet online intézni, azt azonban még mindig ügyintézője és ügye válogatja, hogy mennyire ügyfélbarát a NAV.

Igaz, van olyan adószakértő is, aki szerint csak a kommunikáció javul, valójában az ellenőrzések nem működnek, „már-már könyörögnek azért, hogy valaki valamit valljon be”, az adminisztrációs terhek pedig nem csökkennek. Varga Mihály a NAV eddigi bűnüldözési és nyomozóhatósági vezetőjét, Sors Lászlót jelölte Tállai utódának. A cégvezetők és az adószakértők most kíváncsiak várják, hogy ügyfélbarát lesz-e az a hatóság, amelynek a vezetője egy volt rendőr.

A hét képe: a világ legdurvább inflációi – Venezuelához képest még Dél-Szudán is gazdasági csodának számít.

Czeglédy Csabára tolt mindent a makói iskolaszövetkezetes büntetőügyben az egyik vádlott. A szövetkezet volt elnöke, akit azzal vádolt meg az ügyészség, hogy komoly szerepe volt egy 550 millió forintos adócsalásban, azt mondta a bíróság előtt: a fizetéséért az volt a dolga, hogy aláírjon bármit, amit elé tesznek.

A makói iskolaszövetkezet ügyében még 2015-ben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség azzal, hogy a szövetkezet valójában látszattevékenységet folytatott, ezzel 550 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.

Razziáztak a röszkei határátkelőn a készenlétis rendőrök, harminchárom ott dolgozó pénzügyőrt állítottak elő, korrupcióval gyanúsítják őket. Mivel a razzia miatt alig egy órát állt a forgalom a röszkei határon, feltehetően célirányosan folyt az ellenőrzés, de akár a „kivett” dolgozók pótlásáról is gondoskodhattak már előzetesen, vagy éppen szolgálatváltás lehetett.

A gyanúsítottak akár húsz évet is kaphatnak majd, ha bebizonyosodna, hogy valóban szervezetten hagyták magukat megvesztegetni.

Akár egymillió forintnál is magasabb havi fizetést is kínálnak már a balatoni szakácsoknak. Óriási a munkaerőhiány: egyes felmérések szerint a balatoni vendéglátóipari cégek nyolcvan százalékánál nincs elég ember.

A legtöbb helyen már a papírt sem kérik, csak a tapasztalatot nézik: Balatonfüreden akad olyan egység, ahol 2000 forintot kap óránként egy több szezonban bizonyított pultos. Ráadásul a szezon közben is megtörténhet, hogy megpróbálják egymás dolgozóit átcsábítani az egyes éttermek néhány száz forinttal magasabb órabéreket kínálva.

Olyan szigorításról döntött az Európai Parlament, amely több tízezer külföldön dolgozót érinthet. Ezek után 12 hónapig végezhet valaki egy másik uniós tagországban munkát saját országa cégének alkalmazottjaként, ez az időtartam 6 hónappal hosszabbítható meg. Az utazás, az étkezések és a szállás költségeit a munkaadó fizeti, azok nem levonhatók a munkaerő béréből. A munkaadónak megfelelő, a nemzeti szabályzással összhangban álló lakáskörülményekről kell gondoskodnia a munkavállaló számára.

A kiküldetési irányelvet csak a lengyel és a magyar kormány ellenezte. Magyarország korábban azért szeretett volna lazább szabályokat kiharcolni, mivel a magyar vállalkozók attól tartanak, a magasabb elvárt bérek miatt a külföldön működő magyar cégek elveszíthetik megbízásaikat. A tagállamoknak most két évük lesz, hogy az új szabályokat átültessék nemzeti jogrendjükbe. A fuvarozókra külön szabályozás vonatkozik majd, de amíg az nem készül el, addig a kiküldetési szabályozás korábbi változata lesz érvényes rájuk is.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!