Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Szétszakadt az ország: belföldre tízből négyen, külföldre pedig csak ketten mennek nyaralni. A pihenést tervezők csaknem negyedének mindössze 50-100 ezer forintja van erre – nem személyenként, hanem nyaralásonként. Ennyit ér most a forint a magyarok kedvenc nyaralóhelyein.
Nem elég a gyenge forint, a benzinár-változás és az infláció, még a magyarok által szívesen látogatott helyek, például Bulgária és Horvátország is kezdenek drágulni – elemzi a Pénzcentrum, mi vár idén nyáron azokra, akik külföldre indulnának pihenni. Magyarországon a K&H biztos jövő indexe szerint tízből hatan mennek egyáltalán nyaralni, tízből négyen pedig belföldi úti célt választanak. Azok, akik nem mennek nyaralni, 59 százalékban pénzhiány, 22 százalékban megtakarításaik védelme, 12 százalékban pedig időhiány miatt hozták ezt a döntést.
A bank felmérése szerint a nyaralást tervezők nyaralásonként – és nem személyenként – átlagosan 194 ezer forintot terveznek elkölteni utazásra; ez az átlag abból adódik, hogy a budapestiek 238 ezer, a falvakban élők 160 ezret szánnak az üdülésre. Az idén nyaralást tervezők 22 százaléka 50 és 99 ezer forintot, 19 százalék 100-149 ezer forintot, 8 százalék pedig 300 és 499 forint közötti összeget szán az útra.
Azoknak, akik saját szervezésben utaznának, érdemes megvizsgálniuk, hogyan alakult az elmúlt egy évben az infláció és a forint árfolyama a célország devizájához képest. A GfK tavaszi kutatása szerint az utazást tervezők 24 százaléka Horvátországba vágyik, de népszerű még Görögország (13), Románia, ill. Erdély (12), Olaszország (10), Spanyolország (7), Németország és Ausztria (5-5 százalék) is.
A Trading Economics adatai szerint Horvátországban a 2018. májust megelőző egy évben átlagosan 1,9 százalékkal, az élelmiszer és a nem alkoholos italok esetében 1,5 százalékkal emelkedtek az árak. A hotelek 3, a közlekedés 4,1 százalékkal drágultak, ráadásul a horvát autópályákon idén is kell tízszázalékos nyári felárat fizetni. A benzin 13,81, a gázolaj 19,53 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban, azaz némileg nagyobb áremelkedés volt, mint Magyarországon (13 és 18 százalék). A kuna ára 41-ről 44 forintra ugrott. A pénzcentrum számítása szerint idén 6 százalékkal többe kerül a horvátországi nyaralás, mint 2017-ben.
Mivel egy euróért 305 forintot kellett adni tavaly nyáron, most pedig már 324-et, az árfolyamváltozás önmagában is 6 százalékos költségnövekményt jelent a Görögországba, Spanyolországba, Olaszországba, Ausztriába és Németországba induló nyaralók számára. Görögországban 0,6, Spanyolországban 2,1 Olaszországban 1, Ausztriában 1,9, Németországban pedig 2,2 százalékos volt az infláció az elmúlt egy évben. Romániában 5,4 százalékkal nőttek az árak, egy lejért pedig már nem 66,5, hanem 69,5 forintot kell fizetni.
Törökországban a közlekedési költségek 20, a hotelek, kávézók, éttermek árai 12,51, a nem alkoholos italok és élelmiszerek árai 11 százalékkal nőttek, a líra viszont 78 helyett csak 59 forintba kerül. Összességében tehát 13 százalékkal ér többet a magyarok pénze Törökországban, mint egy évvel korábban. Ennek előnyeit viszont csak azok élvezhetik, akik önállóan utaznak: Kelemenné Koltai Katalin, a Télen-Nyáron Utazási Iroda ügyvezető igazgatója szerint a líra gyengélkedése nem befolyásolta az szervezett utak árait, ugyanannyiba kerül forintban egy nyaralás, mint tavaly.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.