szerző:
Benda László

Egyre több turista keresi föl Vietnamot. Mind több magyar is eljut például az északi Sa Pába, a kínai határ tőszomszédságába. És miközben a hegyormokban, a teraszos rizsföldekben vagy a zubogó határfolyó hullámaiban gyönyörködnek, nem is gondolnak arra, hogy a háttérben milyen sötét figurák lesik áldozataikat: eladható menyasszonyra vadásznak.

Lao Cai városában a két szomszéd barátságáról zengenek az idegenvezetők. Kattognak a fényképezőgépek „Kína kapujánál”. A keletiesen csicsás díszbejáraton könnyű bebocsáttatást nyerni a Mennyei Birodalomba a hivatalosan érkező látogatónak: nagyjából napi öt dollárért a helyszínen vízumot vehet, aki adni-venni, netán csak világot látni akar. Pedig nem volt ez mindig így.

Amikor a vietnami hadsereg ledarálta Kambodzsa Kína-barát, polpotista vörös khmer diktatúráját, Peking éppen ezen a vidéken indította el fegyveres erőit, hogy korábbi szövetségeseit, vietnami elvtársait megleckéztesse. Hamarosan vérző orral kellett távozniuk - bár a hivatalos hírek odaát is győzelmi jelentésekkel voltak tele. Ezt a kényes határtérséget ezután négy évre hermetikusan lezárták, de a külföldiek még sokáig a környékre sem tehették be a lábukat. Amióta a nyitás jegyében megnyitották a vonzó, festői vidéket a turizmus előtt, gyakrabban szivárognak hírek a kommunista szomszédvárak konfliktusairól is.

A két egykori testvéri ország közötti szembenállásnak történelmi gyökerei vannak: a hosszú kínai hódoltságtól a Dél-kínai szigettenger vitatott hovatartozásáig, vitatható beruházásoktól Peking „hagyományos” hegemón törekvéseinek megújulásáig. Ám most újabb feszültséggóc keletkezett: a szinte tömegesen elrabolt vietnami lányoké. Ők azok, akik nem hivatalosan és nem is saját akaratukból szaporítják a világ legnépesebb országának létszámát.

A piaci suttogó propaganda szerint egy eladó menyasszonyért a folyó túlpartján akár 3000 dollárt is adnak. Ez a koldusszegény hegyi parasztoknak akár az egész évi kasszájával is fölér. De a „kelendőbb portékáért” egyes kamu-vőlegényjelöltek akár a 10 ezer dollárt sem sajnálják.

Odaát ugyanis nagyra nőtt a kereslet. A jó negyedszázadon át a kínaiakra parancsolt egykepolitika eltorzította a születendő csemeték nemek szerinti arányát. A fiúgyermek hagyományosan áldás volt, míg a leányé átok. A fiúk gondoskodnak mind több és mind tovább élő fölmenőjükről, az arák viszont kikerülnek a házból.

Hála a tudomány fejlődésének, amióta meg tudják állapítani a magzat nemét, megtették, néha törvényellenesen is. Így aztán jóval több fiúgyermek született: becslések szerint 2020-ra 30 millióval több férfi éri el a házasodási kort, mint nő. Egyes eldugottabb vidékeken már jó ideje nem ritka a leányrablás, de a kínai bűnbandák a külföldi „piacokba” is beépültek. Az importara aranyat ér.

A csábítás trükkje 

Veszedelmes viszonyok

A vietnami családjogi törvény értelmében a férfiak 20, a nők 18 éves koruk előtt csak szülői vagy bírói engedéllyel házasodhatnak. Ennek ellenére a lányok 11 százalékát már 18 éves kora előtt kiházasítják. (2006-ban ez a mutató 5,4 százalék volt.) A kisebbségek lakta, elmaradott környékeken viszont akad olyan vidék, ahol a lányok több mint kétharmada már házasként lépi át a felnőttkor küszöbét. A jobbik eset, ha a saját akaratukból.

Amikor „kis Tien” tavaly október végén eltűnt Sa Pa környéki falujából, mindenki tudta, hol keresse. Pontosabban: hol ne is keresse. A folyón túl, a hegyek mögött. A törékeny, de 16 évesen is mutatós kislány történetét megannyi vietnami lap tálalta, amikor végre megkerült, pontosabban sikerült kiszabadulnia fogságából.  

Tienből eladó menyasszony lett belőle, akarata ellenére. Amikor Kínában sorstársaira bukkant, kiderült, hogy sokukat jóképű fiatal vietnami férfiak házassági ígérettel kecsegtették, és elvitték a városba mulatni. A csábítás trükkje bevált: a tanulatlan lányok felhőtlenül és felelőtlenül szórakoztak, majd másnap keserves ébredés várt rájuk – odaát.  

Az ifjú importált hölgyek papírjait elvették, sokukat fizikai erőszaknak vetették alá, prostitúcióra kényszerítették, vagy csakugyan kiházasították-eladták, akár többször is. „Névtelen” feleség, anya, háziszolga, cseléd lett belőlük, rosszabb esetben stricik martalékául estek.

De akadt, akit a saját rokona adott el. Hirtelenjében a földeken használható fölszerelésekre volt szüksége. A gazdagodásra vágyó gazda megszimatolta, mi a kelendő mostanság a közeli határ túloldalán, és egy faluvégi messzi rokon családfája alatt rálelt az érlelődő gyümölcsre.

A száraz évszak beköszöntével éjnek évadján hátára kapta a kislányt, átlábalt vele a határfolyón, majd jó áron túladott a portékán. Annyit kapott érte, mint egy csenevészebb vízibivalyért. Ő pedig bevásárolt a helyi piacon, és mint aki jól végezte dolgát, visszatért falujába. A távolra került unokahúgnak egyszer s mindenkorra nyoma veszett. 

©

Cinkostársak a hatóságoknál

A bűnbandák ritkán buknak le. Némi kenőpénzért olykor az amúgy szigorúnak mutatkozó hatóságok körében is sikerült cinkostársakat találniuk. A Lao Cai-i helyi rendőrség rendszeretőbb (de korántsem teljes) adattárából fény derült arra, hogy csupán 2011 és 2017 között 2700 embercsempészeti ügyről érkezett hozzájuk bejelentés. Igaz, ők maguk is bevallják, hogy ez a szám eltörpülhet az eldugott falvakban történt, soha be sem jelentett hasonló esetekhez képest.

A kínai rendőrkollégák olykor nekidurálják magukat. Csak tavaly 207 vietnami nőt és egy gyermeket szabadítottak ki a gengszterhálózatok fogságából.

A talpraesettebb kis Tiennek saját lábán sikerült hazaszöknie. Visszakerült az iskolába, ahol még korábbi barátnői is „kínai csajnak” csúfolták. Egykori csábítója szőrén-szálán eltűnt. De ő eltökélte, hogy továbbtanul. Közmunkásként, önkéntesként, majd pedagógusként is igyekszik majd keserves tapasztalatairól idejében tájékoztatni a későbbi potenciális áldozatokat.

Miután bejelentést tett, a helyi rendőrség kivizsgálta az ügyet. Később tanúként jelent meg három embercsempész bírósági tárgyalásán. Kamu vőlegénye persze nem volt köztük. Talán már más környéken űzi a fejlődő ipart.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Visszavonultak a szíriai kurdok a kialakítandó biztonsági övezetből

Visszavonultak a szíriai kurdok a kialakítandó biztonsági övezetből

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Különleges nevű madár a világ leghangosabbja

Különleges nevű madár a világ leghangosabbja

Ilyet még nem láttak a kutatók: egy varangy magát kígyónak álcázva rázza le a támadóit

Ilyet még nem láttak a kutatók: egy varangy magát kígyónak álcázva rázza le a támadóit

Marabu FékNyúz: Sajtószabadság a Parlamentben

Marabu FékNyúz: Sajtószabadság a Parlamentben

Elvitte a Boeing profitjának felét a 737 MAX-ok miatti veszteség

Elvitte a Boeing profitjának felét a 737 MAX-ok miatti veszteség