Nagy baj lehet, ha Magyarország nem változtat jövedelmi és vagyoni különbségeket eltúlzó politikáján - írta cikksorozata második részében Farkas Zoltán. Az első részben azt foglalta össze, hogy a világ vezető közgazdászai és nemzetközi szervezetek is azt sürgetik, minél többen vegyenek részt a jólét megteremtésében, de a növekedés eredményéből is lehetőleg mindenki részesüljön. Most azt hozta példaként, hogy ha a kabinet a Nemzetközi Valutaalap kérése ellenére is kitart politikája melett, tovább nyílik a vagyoni olló, és ezzel együtt a szakadék a szegények és a gazdagok által igénybe vehető oktatási és egészségügyi szolgáltatások között. 

A politikai álmoskönyvek szerint ha egy kormány leplezetlenül a felső középosztálynak kedvez, akkor a szociális különbségek előbb-utóbb olyannyira kiéleződnek, hogy ezt aligha ússza meg. Leszámítva a magyart, amely a jövedelmi csoportok, osztályok egymás ellen hangolódására remek elterelő hadműveletet agyalt ki. Közös ellenségeket nevezett meg, reájuk zúdította a nép haragját. Az IMF-re, Brüsszelre, a migránsokra, Sorosra, a civilekre. Ezzel időt nyert, nem is keveset. Most, hogy új kormány alakult, adott a lehetőség a fordulatra, áttérésre befogadó jellegű gazdaságpolitikára. De sem a frissített konvergenciaprogramban, sem a jövő évi költségvetés tervezetében nincs ennek jele.

Több mint nyolc évvel az első mentőhitel után hétfőn hivatalosan is felszabadult Görögország az „adósrabszolgaság” alól. A görög válság jórészt arra vezethető vissza, hogy a kormányok elherdálták a közpénzt és hazudtak az államkassza helyzetéről, és az sem sokat javított a helyzeten, hogy a helyzet megoldását a hitelező trojka csakis a megszorításokban látta.

Az eltelt időszakban az ország GDP-je negyedével csökkent, a munkanélküliek aránya 25 százalék fölé nőtt, az államadósság pedig meghaladja a GDP 180 százalékát – ez pont háromszorosa annak, amit az EU biztonságosnak ítél.

Újkori története egyik legsötétebb korszakát lezárta ugyan Görögország, ám nagyon gyenge lábakon áll még a gazdaság, és még ma is van, aki úgy tartja, jobban járt volna Athén, ha úgy dönt, kilép az euróövezetből.

Ha Magyarországon nincs probléma, akkor kreálunk magunknak: Fábiánsebestyénben egy önkormányzati képviselőt jelentett fel a testület, mert helyrepofozta és lefestette a játszótér játékait.

A faluban politikai kampányindítónak vélik a szokatlan tettet, többen úgy vélik, a festegető képviselő igazából polgármester szeretne lenni, Farkas Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének támogatásával. Bálint Róbert ezt cáfolja, bár kétségkívül végigkampányolta a parlamenti választást a Fidesz mellett. A falut mindenesetre megosztotta a játszótéri ügy.

Hiába keresnek Magyarországon munkaerőt a tehenészetek, de több cégvezető feltalálta magát: az országban egyre több helyen alkalmaznak indiaiakat. A tejtermelésben egyáltalán nem elhanyagolható a tejet adó állat nyugalma, megfelelő bánásmód, mert ez nagyban befolyásolja a tej mennyiségét.

Az biztos, hogy az indiaiaknál a hozzáértés megvan, elégedettek is a munkájukkal a hvg.hu-nak nyilatkozó gazdálkodók. Ők még a rendőrséget is értesítették, nehogy  gond legyen azzal, hogy a falvakban indiaiakat látnak a helyiek. A nyelvtudás hiánya sem okoz gondot, hiszen segít az okostelefon a fordításban.

Nem nyugszanak a szabolcsi almatermesztők, akiknek megalázóan alacsony árat kínálnak a termékükért. A héten demonstrációt is tartottak Vásárosnaményben amiatt, hogy a nagy felvásárlók mindössze 13 forintot kínálnak kilónként a léalmáért.

Raskó György agrárközgazdász azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az ország többi részén az elmúlt évtizedekben kapott támogatást fejlesztésre fordították a gazdák, az országnak ezen a részén, ahol a legtöbb alma terem, sokan felélték, nemhogy feldolgozót nem építettek, de az almáik sem megfelelőek arra, hogy étkezési célra forgalmazzák.

Nemcsak az almának van most szezonja Szabolcsban, hanem a dohánynak is. Tóta W. Árpád, a Nemzet Napszámosa olyan brigáddal együtt szedte a dohányleveleket Szabolcsban, amelynek tagjai a közmunkának átnevezett segély helyett a kemény munkát választották.

A dohány ugyanis elég kellemetlen jószág, és most nem a hetvenféle rákkeltő anyagról van szó. Hanem a dohányzsírról, a homokon perzselő napról és a karikába görbedve töltött órákról. A dohány szüretelése úgy történik, hogy a nagy lapulevelek közül a sárgákat letördeli az ember, a zöldeket viszont nem. Ezt több fázisban, mélyen meghajolva végzik, ahogy az érés diktálja. Ezért nem jó ide a kombájn, legalábbis amíg nem tudja megkülönböztetni az érett levelet a zöldtől.

Videóval súlyosbított riportunk.

A hét képe: a Bloomberg hírügynökség szellemes kvízjátékot állított össze a Brexitről. Bármilyen furcsa, nincs nyertes.

Bloomberg

A brit kormány 70 pontban szedte össze, mi történik, ha nem lesz megegyezés a Brexitről. A 70-ből eddig 25 pontot hoztak nyilvánosságra. Komoly gond lehet a kereskedelemben, az átutalásoknál, de a nyugdíjak kifizetése is bizonytalanná válhat. Azt, hogy az európai diákok és a légitársaságok mire számítsanak, nem tudni.

Megkóstoltuk az idei országtortákat – és nem voltunk maradéktalanul elégedettek. Bár a szerkesztőségi tesztelésben több tucatnyian vettünk részt, maradt néhány szelet torta a tányéron.