Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nemcsak az ipari, de az étkezési alma ára is beszakadni látszik" – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke csütörtök reggel az M1-en. Az elnök szerint az étkezési alma kilónkénti ára az áruházban 400 forint körül van, míg a termelőnél 70 forintba kerül.
A felvásárlási ár 130 forintról csökkent erre a szintre, amit Jakab azzal magyarázott, hogy az ipari alma árának a csökkenése húzza magával az étkezési alma árát is.
Elmondta azt is, tárgyalásokat folytattak a legnagyobb felvásárlóval, aki végül két forinttal emelte volna meg az ipari alma jelenleg 13 forintos kilogrammonkénti átvételi árát, ez szerinte elfogadhatatlan. A gazdák két napja Vásárosnaménynál szerveztek emiatt tiltakozást, ahol Jakab kartellezéssel vádolta meg a felvásárlókat, akik nem hajlandóak tárgyalni a gazdákkal.
Jakab István a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta azt is, a megoldást az jelenthetné, ha a gazdák rendelkezésére állna egy saját tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem, így befolyásolhatnák az árakat.
A feldolgozókapacitás hiányát is számon kéri a gazdákon friss Facebook-bejegyzésében Raskó György. Az agrárközgazdász emlékeztet: „A rendszerváltozás óta a magyar almatermelők közel 90 milliárd forint támogatásban részesültek az állami költségvetésből. Ebből a szabolcsi termelők 70 milliárdot kaptak, azaz a támogatások mintegy 78 százaléka nekik jutott. Ennek ellenére a szabolcsi ültetvények a legkorszerűtlenebbek az országon belül, itt termelődik meg a léalma döntő hányada, saját feldolgozóüzemük mind a mai napig nincs, de étkezési almából is versenyképtelen a társaság."
„Politikai lobbierejük viszont hatalmas volt minden kormány alatt. A 90-es évek elején Szűcs M. Sándor, Jakab Ferenc MDF-es képviselők naponta jártak a nyakamra almaügyben” – írja a volt államtitkár, aki azt is hozzáteszi, nem csak őt keresték meg, de utódait és az agrárminisztereket is.
Felteszi a kérdést: hová tűnt az a mai értékre átszámolva legalább 250 milliárd forint, amit arra kaptak, hogy telepítsenek új, korszerű fajtákat és építsenek feldolgozóüzemeket?
„A helyes válasz valószínűleg az, hogy többségük egyszerűen felélte/ saját fogyasztásra elköltötte a kapott pénzt” –írja, szembeállítva a termelőket azokkal, akik az ország más részein, Zalában, Somogyban, Vas megyében politikusi beavatkozás nélkül egyre másra telepítettek új almásokat, és ahol nincs válsághelyzet.
