Lelkesedésből készít mobilapplikációt az egyik legnevesebb magyar szúnyogász, Soltész Zoltán. Az appal a veszélyes kórokozók terjesztésére is képes faj, az ázsiai tigrisszúnyog hazai elterjedését lehetne lekövetni. A biológusok önszorgalmára nagy szükség van, mert minden uniós figyelmeztetés ellenére nem jut elég pénz az inváziós fajok vizsgálatára – olvasható az e heti HVG-ben.

„Nem csak puszta érzés, hogy egyre több idegenhonos rovar van az országban, és a helyzet valószínűleg csak rosszabb lesz” figyelmeztet Merkl Ottó, a Természettudományi Múzeum bogárkutatója. A múzeum – melynek tevékenysége jócskán túlmutat a gyűtemények puszta rendszerezésén – egyre kevesebb pénzből kénytelen működni.

A balkáni gerle az 1800-as években kis-ázsiai faj volt, most már a mi szürke galambunk. A krumplibogár a negyvenes, az amerikai fehér medvelepke az ötvenes években árasztotta el az országot. Manapság a lakásokat elözönlő és a paradicsomot tönkretevő zöld vándorpoloska és a harlekinkatica okoz bosszúságot – és komoly károkat.

A szúnyogok egyébként a globális kereskedelm stopposaivá váltak; már nem csak nedves faodvakban, hanem a ponyvás kamionok esőáztatta felületén is képesek tojásokat rakni, a kamion pedig egy-két napon belül több ezer kilométerrel arrébb repíti a mobil odút. De érkeztek már cincérek sírkőnek szánt kínai gránittal, vagy görög pók Győrbe NATO-hadgyakorlattal is.  

A gond az, hogy például a tigrisszúnyogokat irtani nem lehet, mert akkor a méhek is pusztulnának. Az inváziós fajokra vonatkozó alapkutatásokkal szemben pedig az új szakminiszter, Palkovits László épp a központosítás ideológiáját fogalmazta meg.

Részletek az e heti HVG-ben.