szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Közérdekből kisajátítja az állam a falu legnagyobb munkáltatójának halastavát, ami ötven éve sok helyi megélhetését is biztosítja. A tórendszer természetvédelmi terület, ezért viszi az állam, de a helyieket az izgatja, hogy vajon folytathatják-e a halgazdálkodást, vagy sem.

„Kedvesem, mi már meg is kaptuk az értesítést, hogy kapunk a szövetkezetbe bevitt földünk után valamennyi pénzt. Az apósom volt téesz tag, utána jár valamennyi” – mondta egy asszony, akihez találomra csengettem be Tömörkényen. Nem kell keresgélni a faluban az érintetteket, legalább kilencszázan kaphatnak pénzt a kisajátítás miatt, a településen pedig mindösszesen ezerhétszázan élnek, magyarul: minden második lakosnak jár a kártalanítás.

Nem is csoda, hiszen 1964-ben alakult meg a Csongrád megyei faluban, a Csaj tó körül az Alkotmány Szövetkezet. Akinek egy zsebkendőnyi területe is volt, azt vitték be a téeszbe, nem volt apelláta. A kezdetektől működött a szövetkezeti alapítású halgazdaság is. Egészen 2002-ig szövetkezeti formában létezett, majd egy cég vette át a gazdaságot. Nemrég értesültek azonban a tömörkényiek arról, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetében levő Csaj tavat kisajátítja az állam, a hajdani szövetkezeti tagokat pedig kártalanítja. A lépés leginkább a szövetkezet munkáját folytató Tömörkényi Agrár Kft.-t és annak ötven dolgozóját érinti érzékenyen, ők akár a munkahelyüket, a megélhetésüket is elveszíthetik. Márpedig helyben az önkormányzaton és az idősek otthonán kívül ez a cég az egyedüli munkaadó.

Halászok húzzák a hálót a karácsony előtti lehalászáskor a lecsapolt tömörkényi halastavon 2017. november 28-án.
©

Külföldre is exportálnak halat

Jó vállalkozás volt ez. Már a szövetkezeti időkben is szállítottak halat Nyugat-Európába, és bár a céggé alakulás után egy kicsit megcsappant a halgazdaság jövedelmezősége, de még mindig exportálnak például Lengyelországba (meglepő módon tengerparti feldolgozókba szállítanak), de van igény a Tömörkényen kifogott halra Németországban is, ahol a süllőt szeretik.

A Tömörkényi Agrár Kft. éves árbevétele a cégadatok szerint a félmilliárd forintot is eléri. Az 570 hektáros tó mellett közel ezer hektáron búzát, kukoricát, repcét, napraforgót termel a gazdaság, ennek egy részét megeszik a halak, csak az ivadékoknak vásárolnak tápot. A cég nyereséges, még osztalékot is szoktak fizetni.

©

A 2002-es cégalapításkor nyolcvannégyen léptek át az Alkotmány Szövetkezetből a Tömörkényi Agrár Kft.-be, a tulajdonrészt viszont nem lehet eladni, csak örökölni, így tizenöt év elteltével már csak hatvanan vannak. A termelőszövetkezet a cégalapításkor nem szűnt meg, és onnan nem is lépett át mindenki, de a „kint” maradt területeket is a kft. műveli. A tó közös tulajdonban maradt, most pedig az egykori szövetkezeti tagok az ötven évvel ezelőtt bevitt földjeik, illetve az ott munkában eltöltött idő arányában kaphatják a kártalanítást.

A védett Csaj tó

A közel 800 hektáros tórendszer harmada már régóta a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében van, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben levő maradék 570 hektáron is szigorú előírásokat kell betartaniuk az ott gazdálkodóknak. Így lenyelték azt a több tízmilliós veszteséget is, amit a kormoránok rikításának megtiltása okozott a halállományban. Sokan most azt nem értik, miért kell kisajátítani ahhoz az egész tavat, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartsák.

Válasz valóban nincs. A Kiskunsági Nemzeti Park honlapján megnéztük a tájvédelmi körzetekkel kapcsolatos intézkedési terveket, a Csaj tórendszerhez kapcsolódóan nem találtunk olyan elemet, ami az átvételt indokolná.

Halászok húzzák a hálót a karácsony előtti lehalászáskor a lecsapolt tömörkényi halastavon 2017. november 28-án.
©

Mindenkinek szájzára van

Megkerestük a kiskunsági Nemzeti Parkot, hogy megkérdezzük, maradhat-e a kisajátítás után is a tógazdaság, de ők egy hét után azt válaszolták: a Földművelésügyi Minisztérium nem engedélyezte számukra, hogy tájékoztatást adjanak. Így írtunk az agrártárcának is, ahol a sajtóosztályon keddre ígérték a választ egy közlemény formájában, ezt még nem kaptuk meg. A szóban forgó cég vezetője pedig arra kért, ne bolygassuk az ügyet. A falu polgármestere sem kívánt semmit hozzáfűzni az esethez. A cégben érdekeltektől is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy 2019 év végéig még talán működhet a halgazdaság.

A kisajátítás

„Tudomásomra jutott, hogy az Alkotmány Szövetkezet tulajdonában levő halastavat a magyar állam közérdekű célból megvásárolta. A kártalanítás az 1992-es vagyonnevesítésben érintetteket illeti.” – írta a közösségi oldalon a település képviselője, Bódi Pál, aki segítséget kínált az érintettek, örökösök, rokonok felkutatásában, az ügyek intézésében. Kerestük a képviselőt is, de ő jelenleg szabadságát tölti külföldön.

A jogosultak köre tehát nagyjából világos (bár még ezzel kapcsolatosan is sokan háborognak, hiszen csak az értesítést kapták kézhez, senki nem egyeztetett az érintettekkel), de a kisajátítás jogalapja távolról sem  világos.

©

Így egy másik kisajátítási ügyből merítünk: hasonlóan járt egy szintén Csongrád megyei gazdálkodó, Ali Alaboodi, aki 1993-ban vásárolt földet az egyébként Tömörkénytől nem messze fekvő területen. Az ő birtokának harmadát, 130 hektárt sajátította ki az állam arra hivatkozva, hogy 1992-ben, a földek nevesítésekor a földkiadó bizottságok nem adhatták volna ki a természetvédelmi területekhez tartozó földeket, és azzal, hogy ez mégis megtörtént, az állam jogosultsága ezekre nem szűnt meg. Ezzel az üggyel kapcsolatban a Kiskunsági Nemzeti Park jogtanácsosa elmondta, hogy az államnak korábban nem volt pénze a kisajátításokra, ezért csak most indították el azokat. Ali Alaboodi ügyvédje azonban állítja, amikor a vállalkozó megvásárolta a földet, a tulajdoni lapon semmiféle bejegyzés nem szerepelt, amiből az következett volna, hogy az természetvédelmi terület. Ennek a vállalkozónak az ügyében egyébként első- és másodfokon is neki adott igazat a bíróság, ám a Kúria másként döntött nemrégiben, szerintük mégis jogos a kisajátítás.

Így az már bizonyos lehet, hogy a tavat viszi az állam, de az továbbra sem világos, hogy miért pont most, miért nem elegendő az, ha a területet, vagy tavat kezelő betartja a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat, és ami a legfontosabb kérdés a falu számára: folytatódhat-e a halgazdálkodás a jövőben?

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!