„Ha össze szeretném foglalni a KEG Nyrt.-nél történteket, a hatóságok szeme láttára fosztanak ki 2200 részvényest”
– áll a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat egyik kistulajdonosának rendőrségi tanúvallomásában. A nyomozás 2016-ban indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és rossz minőségű gáztermék forgalomba hozatala miatt, jelenleg két embert gyanúsítanak – tájékoztatta a HVG-t Miskolczi Ivett, a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség szóvivője. Információnk szerint az egyik gyanúsított Milan Meciar, a kilencvenes évekbeli szlovák miniszterelnök unokaöccse, a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) igazgatóságának elnöke. Az érintett nem reagált a hírre, a cég titkársága pedig azt közölte, hogy nem kommentál folyamatban lévő hatósági eljárásokat.
Márpedig ilyenekből bőven akad a KEG esetében. A cégnek több mint 22 százalékban Meciar, illetve a családjával jó kapcsolatot ápoló Stefan Machalik szlovák üzletember egy-egy érdekeltsége a tulajdonosa. Övék a teljhatalom is, mivel a többi részvényes képtelen a közös fellépésre. Az említett feljelentést néhány kistulajdonos tette, és a Magyar Nemzeti Bank is adott hozzá muníciót. A KEG ugyanis 2014 óta nem teszi közzé a mérlegbeszámolóját, amiért már több millió forintra megbírságolták a céget és Meciart is, aki emiatt pert indított. A BÉT is bünteti a társaságot: tavaly nyáron elkülönítette a papírjait, ami azt jelenti, hogy a normál kereskedési időben nem lehet adni-venni őket, ráadásul a kereskedését fel is függesztették. A kisbefektetők aggodalma jogos: a 2009 májusában tőzsdére vitt, nem sokkal később 2000 forintig jutó részvény utolsó árfolyama 30 forint, azaz gyakorlatilag elveszítették a pénzüket.
Pedig a sztori ígéretesen indult. A régióban egyedülálló, 4000 köbméteres (2500 tonna gáz befogadására alkalmas), föld alatti tartályt a ma Marokkóban élő korábbi guineai tiszteletbeli konzul, Steier József építtette fel több mint tíz éve Dunaalmáson. Az energia-közgazdász palackos gázzal akart kereskedni. Csakhogy a céggel már a tőzsdei bevezetés idején is gondok voltak: a jórészt bankhitelből finanszírozott beruházás után nem maradt elég pénz a gázvásárlásra. Az évente nagyjából 70 ezer tonna legális magyar pb-gáz-piacon nincs nagy verseny, csupán négy szereplő van: a Mol, a Prímaenergia, a Flaga Gáz és a KEG. Utóbbi – annak ellenére, hogy milliárdos éves árbevételig jutott – marginális, két-három százalékos szereplő maradt.
A hazájában viharos üzleti és magánéletéről ismert „kis” Meciar megmentőként lépett színre 2013 végén: érdekeltségein keresztül elkezdte vásárolni a már akkor értéktelen részvényeket, majd két lépésben 8 millió eurós tőkebefektetést ígért, aminek a fejében többséghez jutott volna. Mindez nem vált valóra, csupán a KEG milliárdosra dagadt tartozását szerezte meg töredék áron Stefan Machalik Mach Trade nevű szlovákiai vállalkozása, amely jelzálogjogot kötött ki a dunaalmási ingatlanra. Ráadásul Meciar szlovák palackosgáz-kereskedő cége a KEG kizárólagos beszállítója lett, ami lehetőséget adott az önkényes árszabásra.
Készül Európa akkori legnagyobb gáztartálya 2007-ben. Túltolták
MTI
Meciar így évente százmilliókat szipkázhat ki az amúgy is bajban lévő cégből. A rendőrség által megkeresett szállítók között akadt olyan lengyel cég, amely 30 százalékkal olcsóbban adta volna a gázt, de Meciarék azzal érveltek, hogy egy pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság nem kaphatná meg ezt a kedvező árat, míg saját tulajdonosának, tehát Meciar érdekeltségének akár késedelmesen is fizethet a KEG a gázért. Érdekes viszont – mondja a HVG-nek egy szakértő –, hogy a drágán vásároló KEG itthon folyamatosan töri le az árakat: mostanság például 3600–3800 forintért is árulja a palackonként 4400–4600 forintba kerülő gázt. Pedig a 2013-as, 10 százalékos rezsicsökkentés után már egyébként is nagyot esett a palackos gáz ára. A konkurensek azt fontolgatják, hogy a versenyhatósághoz fordulnak, annál is inkább, mert a KEG palackjai olykor nincsenek tele, a gáz minősége pedig nem mindig felel meg a szabványnak, aminek egészségügyi kockázatai is lehetnek. Mindezek miatt tavaly már a fogyasztók jogaiért felelős kormányhivatalok is felléptek a céggel szemben.
A kisrészvényesek rémálma: Meciar még rosszabb helyzetbe kormányozza a céget, hogy bagóért megszerezhesse a szupertartályt. Az igazgatóság egyszer már próbálkozott ezzel. 2016-ban közgyűlési határozat nélkül eladta a telephelyet a Machalik-féle Mach Trade-nek 660 millió forintért. Az akkori könyvvizsgáló felállt, a kisrészvényesek pedig a rendőrségre szaladtak – ebből lett a máig tartó nyomozás. Az adásvételt erre „visszacsinálták”, a KEG maradt a tulajdonosa az ingatlannak, amelyet bűnügyi zár alá vett az állam. Bár, ki tudja, miért, csak 181 millió forint erejéig. Miközben a HVG birtokába került irat szerint egy rendőrség által felkért szakértő 1,7–2,3 milliárd forint közé tette a létesítmény értékét.
Jóllehet a hatóságok minden oldalról szorongatják a KEG vezetését, a cég látszólag zavartalanul működik, a kistulajdonosok pedig továbbra sem kapnak érdemi információt. Annyit sikerült kiharcolniuk, hogy a bíróság 2017 végén független könyvvizsgálót rendelt ki az elmúlt két évben történtek számbavételére. Ha közben a tőzsde törölné a részvényeiket – amire a minap meghosszabbított elkülönítés hat hónapos lejárta után van esély –, biztossá válna a bukásuk, mint ahogyan egy esetleges felszámolással is. A részvényesek egy csoportja ugyanakkor úgy véli, normál piaci árak mellett a KEG stabilizálódhatna, és így a kisbefektetők sem veszítenék el vagyonukat.
| Megszólalt az MNB |
Milan Meciar érdekeltségeit eltilthatják tulajdonosi jogaik gyakorlásától a Keg Nyrt.-ben, végső soron pedig törölhetik a részvényeket a tőzsdéről – derül ki a Magyar Nemzeti Bank HVG-nek – a lapzárta után – eljuttatott válaszaiból. A jegybank 2016 eleje óta folyamatosan szankcionálja a tőzsdei társaságot azért, mert nem szolgáltat adatokat, például nincsenek mérlegei, beszámolói. Ezért összesen közel 30 millió forintos bírságot mértek ki rá. Tavaly pedig külön célvizsgálatot indítottak annak felderítésére, kiket terhel a személyes felelősség azért, amiért a tőzsdén jegyzett vállalat gazdálkodásáról nincsenek nyilvános adatok. Végül az igazgatóság elnökét, Milan Meciart 4 millió, az auditbizottsági tagsággal is bíró igazgatókat pedig 2-2 millió forintos bírsággal sújtották. Az érintettek perben vitatják a jegybank határozatait. Az MNB bűncselekmények elkövetését is sejti a KEG Nyrt.-ben történtek mögött, ezért 2017 őszén megkereste az adóhatóságot és a cégbíróságot, továbbá számviteli fegyelem megsértése miatt feljelentést tett a rendőrségen – közölték. Pillanatnyilag azt vizsgálják, vajon az irányító tulajdonosok törvényesen szereztek-e a befolyást a gázkereskedő cégben, s ehhez visszamenőlegesen ellenőrzik, hogy ki, mikor, mennyi részvényt vett. Ha kiderül, hogy törvényt szegtek – például nem tették időben közzé az 5 százalékos küszöbértékek átlépését – újabb bírságokat kapnak, és meg kell szüntetniük a szabálytalanul szerzett befolyást. Amíg ezt nem teszik meg, addig nem gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat a cégben, nem szavazhatnak például a vagyont érintő ügyekben. Ha a KEG vezetése továbbra sem tartja be a törvényeket, a jegybank végső eszközként előírhatja a részvények törlését a tőzsdéről. Ám, ahogyan ezt a HVG-nek megírták: „a legsúlyosabbnak minősülő intézkedés alkalmazásának lehetőségét az MNB a KEG Nyrt. kisrészvényeseinek érdekeit mérlegelve, folyamatosan vizsgálja”. |
A cikk a HVG 2018/8. számában megjelent írás frissített változata.
