Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Ma még nem tudható, lesz-e negyedik Orbán-kormány, de az bizonyos, hogy az új kormányfő nem a budai Várban, az egykori karmelita kolostorban kialakítandó kancellárián kezdi majd első munkanapját. Bár rohamtempóban folyik a műemlék épület átalakítása Orbán igényei szerint, a kivitelezők józan számítások szerint legkorábban csak az év végén készülnek el a Miniszterelnökség – és benne a miniszterelnök – új hivatali épületével. S még az is lehet, hogy a történelem megismétli önmagát: Orbán Viktor a 2002-es választások idején is költözés előtt állt, és a tavaszi választásokat követően át is adták a számára felújított és berendezett Sándor-palotát, ám a Fidesz választási veresége miatt nem ő, hanem Medgyessy Péter költözhetett volna. A balliberálisok kormányfője azonban az épületet inkább átpasszolta a köztársasági elnöknek, Mádl Ferencnek, és az azóta is a mindenkori államfőt szolgálja.
A karmelita kolostor átalakításával kapcsolatban a Miniszterelnökség sem lát tisztán; a HVG kérdésére legalábbis nem mondott pontos átadási dátumot. Csak annyit válaszolt, hogy az épület belsőépítészeti kialakítása folyamatban van, és „a Parlamenthez képest a letisztultság jellemzi a külső és belső tereket egyaránt”. Pedig csak Orbán Viktor dolgozó- és fogadószobáinak a díszítésére 4 milliárd forintot különítettek el, és a reprezentációs célokat is szolgáló egykori kolostorba újra beépítenek még egy orgonát is. A kancellária azt is titkolja, milyen műtárgyakat vásároltak az erre szánt egymilliárdos keretből, csak annyit lehet tudni, hogy elsősorban közgyűjtemények műtárgyai kerülnek majd a falakra.
A visszaépített Lovarda. Restauráció
Fazekas István
De nem csak a miniszterelnök új hivatala készül lassan. Az épületből négy évvel ezelőtt kiebrudalt Nemzeti Táncszínház még mindig hajléktalan. Pedig ígéretekkel már náluk is tele a padlás: legutóbb azt mondták nekik, hogy szeptemberben költözhetnek át a Millenárisban kialakítandó új helyükre.
Nem lesz kész a tervezett időre, az áprilisi parlamenti választásokra a Lovardának, a Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a rekonstrukciója sem. Pedig az utóbbi időben alaposan belehúztak a kivitelezők. Forrásaink szerint így is csak az év végén adják majd át a várbeli létesítményeket. Többek között azért van a csúszás, mert a kormány csak 2017 végén döntött a Palota út – Csikós udvar – Hunyadi-udvar közti szakasz közműcseréiről és az akadálymentesítésről. Így a Lovarda előtti tér tereprendezésével meg kell várni ennek a beruházásnak végét – derül ki a Miniszterelnökség közléséből.
| Buda bevétele |
Ha az eredeti tervek szerint alakultak volna a dolgok, Pintér Sándor belügyminiszternek és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek mostanra már át kellett volna hurcolkodnia a Várba. Csakhogy a két hatalmas méretű műemlék épület rekonstrukciója még el sem kezdődött. Viszont a költségek már jócskán elszálltak: egy februári közbeszerzési döntésből például kiderült, hogy a nemzetgazdasági tárca számára átalakítandó Szentháromság téri, egykori Pénzügyminisztérium épületének felújítása előreláthatóan két és fél évig tart majd, és a tervezettnél bő 10 milliárddal többe, jelen állás szerint 35–38 milliárd forintba kerül. A dokumentumban az is olvasható, hogy a műemléket „eredeti állapotában” állítják helyre, holott már saját korában, száz éve is sok bírálat érte, mondván: a túlméretezett neogótikus homlokzatával a vele átellenben álló Mátyás-templommal konkurál. A háború után ezért az építészszakma egyetértésével visszabontatták a hivalkodó homlokzatot. Visszaépítését az UNESCO nemrég Budapesten járt bizottsága is kifogásolta. Nem áll jobban a Belügyminisztériumnak szánt, korábban az MTA számos intézetének helyet adó komplexum sem. A XVIII–XIX. században létrejött épület felújítására kiírt tender tavaly ősszel elhasalt. |
A háború során korántsem végzetes sérüléseket szenvedett épületeket a palota ötvenes években kezdődött helyreállítása során bűnös módon elbontották, ezzel alaposan megváltoztatva a palota arányait. Ugyanakkor eddig nem született megnyugtató és észszerű koncepció a 70 év után immár újra felépített épületek hasznosításáról. Az egykori Főőrség épületének az adhatna új értelmet, ha az eredeti koncepciónak megfelelően feltárnák a Hunyadi- és az Oroszlános udvart, és az ott kialakított kőtáron keresztül nyitnának új bejáratot a Budapesti Történeti Múzeumnak (BTM). Ez a terv tudományos szempontból roppant izgalmas, hiszen az elpusztult középkori palota falai kerülhetnek elő, a kutatók itt sejtik Zsigmond király (úgynevezett Friss) palotájának ledőlt homlokzatát is.
Hatalmas a csend a Budavári Palota további átalakításáról. A még L. Simon László miniszterelnökségi államtitkársága idején létrehozott Hauszmann-bizottságot időtlen idők óta nem hívták össze. Forrásaink szerint arra mindenesetre jó volt a testület munkája, hogy a döntéshozók számára is egyértelműen kiderült: a palota eredeti terveknek megfelelő teljes rekonstrukciójához nem elég pusztán a politikai akarat, az csak több kormányzati ciklus alatt, több száz milliárdos ráfordítással valósítható meg. Ha a meglévő tervek alapján egyáltalán újravarázsolható az egykori királyi székhely. Ennek a főpróbája a BTM épületében található Szent István-terem rekonstrukciója.
HVG
A nagyobb lakás méretű, Zsolnay kandallóval és kerámiaképekkel, faburkolattal, aranyfonállal szőtt függönyökkel díszített terem rekonstrukciójának tervezése már a harmadik éve tart, és a Miniszterelnökség csak jövő szeptember végére ígéri a befejezést. Igaz, a terv a BTM és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közti épületrész felújítását, az eredeti homlokzat helyreállítását is magában foglalja. E beruházással összefüggésben ugyanakkor már a jövő héten elindul az óbudai Kiscelli Múzeum fejlesztése: erre azért kerülhet sor, mert ott kap helyet a korábban a Szent István-teremben tárolt metszettár. A mintegy 300 milliós beruházás során egyebek mellett kiállítótérré alakítják át a múzeum alatt kanyargó barlangrendszert.
A Budavári Palota dunai szárnyának átalakítása csak akkor kezdődhetne el, ha elköltözik a Magyar Nemzeti Galéria. Ám Baán László igazgató tájékoztatása szerint a Városligetben felépítendő új múzeumnak még a tervezése sem zárult le. Reális becslések szerint a kivitelezési közbeszerzés, az építkezés és az óriási gyűjtemény átköltöztetése legkorábban a következő kormányzati ciklus második felére oldható meg. Funkciót még mindig nem sikerült találni az üresen maradó épületnek, még úgy sem, hogy a palota A épületét (lásd térképünket) valamikor a távoli jövőben a köztársasági elnök hivatalának adnák át. Bár a kormány korábban a palota történetét bemutató múzeumot álmodott a dunai szárnyba, egy évvel ezelőtt – jól illusztrálva a koncepciótlanságot – hirtelen egy egész emeletet átadott a Habsburg Ottó Alapítványnak. Ám hiába volt 138 millió forint a kőtár és a gótikus gyűjtemény költöztetésére, a határozat kihirdetése után szinte semmi sem történt; még az átalakítás tervei sem készültek el. Így bizonyára nem kezdődnek el a munkálatok az év végéig, amikor a műtárgyak a régi képtárként újjászülető Szépművészeti Múzeumba költöznek át.
A tetemes költségek mellett elsősorban a hátramaradó hatalmas épület hasznosítási gondjai miatt tett le végül a kormány az OSZK elköltöztetéséről is. Piliscsabán azonban ettől függetlenül is megépítik a nemzeti könyvtár régóta tervezett úgynevezett archivális raktárát: a Várban őrzött anyag digitalizációja után oda kerülne az állomány jó része. A kormány ugyan döntött arról, hogy helyreállítja az OSZK várbeli épületének díszlépcsőházát, és lebontja a két belső udvarba beépített 11 emeletes raktártornyokat, ám úgy tudjuk, még csupán a megvalósíthatósági tanulmányokkal molyol a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ugyanis ha elbontják a raktártornyokat, vagy azoknak egy részét, akkor helyettük egy újabb, közeli raktárat is fel kellene építeni a könyvtár számára. Ez a momentum is jól mutatja, hogy a Budavári Palotához nem lehet csak kicsit hozzápiszkálni, hiszen minden lépés újabbakat hoz magával, egyszersmind sok tízmilliárd forinttal növelve a már amúgy is tetemes költségeket.
Az írás a HVG 2018/9. számában jelent meg.
