Keresztes Imre
Keresztes Imre
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ egyik legdrágább fűszerévé vált a vanília, amelynek ára az utóbbi időben a többszörösére ugrott. Fő termőhelyén, Madagaszkáron gyilkosságok és erdőirtások kísérik a termesztését.

A vaníliatolvajok Madagaszkáron annyira elbízták magukat, hogy a gazdákat előre figyelmeztették, jobban teszik, ha kirakják az árut, mert éjszaka mennek érte. Anjahana faluban azonban a gazdáknak elegük lett, és a maguk kezébe vették a sorsukat, miután a rendőrség nem tett semmit. Nemrég elfogtak öt banditát, és a falu közepén bozótvágókkal és lándzsákkal lekaszabolták őket. A The Guardian londoni lap riportja szerint azóta a falu lakói megszervezték a védelmet, ahogy Madagaszkár fő vaníliatermő vidékén máshol is, de a fűszerért vívott háború így is több tucat halálos áldozatot szedett. A gyilkos harc nem véletlen: márciusban rekordszintre – kilónként 700 dollárra – emelkedett a vanília ára, ami 2013 óta 17-szeres drágulás. Ezáltal a sáfrány után a második legdrágább fűszerré vált a világon.

Az áremelkedés egyik oka, hogy bizonytalanná vált az idei termés, megbízható adatok majd csak júniusban lesznek. A kérdés az, mennyire tépázták meg a vaníliaültetvényeket a Madagaszkárt egyre erőteljesebben sújtó ciklonok. Így az idén januári Ava és a 2017 elején lecsapott Enawo, amely 13 éve a legerősebb volt. Az Enawo a vaníliaültetvények harmadát tönkretette, a termés tavaly ennyivel csökkent is. A szigetországon csak az utóbbi évtizedben 45 ciklon és trópusi vihar söpört át, márpedig Madagaszkár és a környező szigetek adják a világ vaníliatermésének a 80 százalékát. Ráadásul a vidéket 2016-ban szárazság sújtotta.

Vanília hüvelyek szortírozása Madagaszkáron
©

A hektikus ármozgás másik oka, hogy a vanília nem tőzsdei termék, a piac szervezetlen. Az ezredforduló után például hirtelen megdrágult, hogy aztán 2005-ben összeomoljon, mert a felpattant ára és a hiánya miatt előtérbe került a mesterséges aromák használata. Tíz évvel később aztán ismét elindult felfelé, mert a legnagyobb élelmiszergyártó cégek – köztük a svájci Nestlé, a brit–holland Unilever, az amerikai Kraft Heinz Company – elhatározták, hogy a szintetikus helyett egyre inkább mégis valódi vaníliát használnak. Ráadásul Madagaszkáron a helyi viszonteladók – ha árnövekedésre számítanak – gyakran felvásárolják a termést, amelyet a parasztok idő előtt szednek le, gyengébb minőségben.

Madagaszkáron további gondot jelent, hogy nem szabályozott a vaníliakereskedelem, korrupt politikusok segítenek abban, hogy a trópusi fák kicsempészéséből keletkezett bevételeket a vaníliaiparban mossák tisztára. A veszélyeztetett fafajták, köztük a rózsafa főként Kínába irányuló illegális kereskedelméből több száz millió dollár származik, ezeket az összegeket pedig a fűszer felvásárlására fordítják, ami ágazati szakértők szerint 10–15 százalékban felelős a vanília drágulásáért. Az erdők irtása még kedvez is a fűszertermesztőknek, hiszen így növelni tudják az orchideafélék családjába tartozó növény termőhelyét. A környezetvédők is harcban állnak a farmerekkel, a kormányzat pedig inkább az utóbbiakat védi.

Vanília szárítása Madagaszkáron. Árfelfúvó ciklonok
©

A globális kereslet növekedését azért is nehéz kielégíteni, mert az aztékok által már több mint ezer éve ismert és használt vanília termesztése nem egyszerű. A 4-5 év után termő kúszónövény virágja mindössze egy napig nyílik, azt kézzel porozzák, ami igen munkaerő-igényes és szakértelmet kívánó feladat. A növény hajlamos a betegségekre, ezért védelemre is szorul, a toktermést pedig kézzel szedik le, aztán hőkezelésnek vetik alá, szárítják, és még 8 hónapig érlelik. A 3 ezer tonna körüli éves termést produkáló Madagaszkár után Indonézia, Pápua Új-Guinea, Mexikó, Uganda, Törökország és néhány trópusi szigetország osztozik a globális termelés maradék ötödén.

A cukrászsüteményekben, csokoládékban, italokban és a kozmetikai iparban is használt vaníliának mindössze 1 százaléka származik a fűszerből. A többi az olcsóbban megtermelt vanillin, a fűszer legfőbb illatanyaga. Az aromás aldehidet kisebbrészt más növényekből – így például a bükk és a hárs kérgéből, szegfűszegből, rizsből, gyantákból –, nagyobbrészt, mintegy 85 százalékban pedig a kőolajipar egyik melléktermékéből készítik. A norvég Borregaard a világ egyetlen olyan vállalata, amely lucfenyőből von ki természetes vanillint. Mivel a gasztronómiában egyre népszerűbbekké válnak a természetes alapanyagok, így a felhasználók komoly dilemma elé kerülnek, hiszen a vanília mint fűszer iránti kereslet kielégítése lehetetlennek tűnik.

A cikk a HVG 2018/16. számában jelent meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Legkésőbb csütörtökig döntenek a szavazólapokról a választási bizottságok

Legkésőbb csütörtökig döntenek a szavazólapokról a választási bizottságok

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Gulyás: Ha haladékot kérnek a Brexitre, Magyarország nem fog egyedül vétózni

Gulyás: Ha haladékot kérnek a Brexitre, Magyarország nem fog egyedül vétózni

Ezüstérmes Lőrincz Viktor a birkózó-világbajnokságon

Ezüstérmes Lőrincz Viktor a birkózó-világbajnokságon

Havasi szerint "sajtókacsa" a honvédelmi miniszter menesztése

Havasi szerint "sajtókacsa" a honvédelmi miniszter menesztése

Kilőtt a bajai fideszes polgármester cége

Kilőtt a bajai fideszes polgármester cége