Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A centrális helyzetű hazai körzet az évtized derekán még a 84. helyen állt az uniós rangsorban az egy főre jutó GDP alapján (vásárlóerő-paritáson számítva), tavalyelőtt viszont – az Aberdeen székhelyű Kelet-Skócia térség társaságában – visszacsúszott holtversenyben a 97–98. pozícióba. Mindkét körzetben 29 800 euró volt 2016-ban ugyanis az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke. A magyar főváros és Pest megye egy évvel korábban még jobban „húzott”, 2015-ben GDP-értékeként 30 400 eurót jelzett a statisztika. A visszaesés nyomán az egyik „régi” riválisnak számító olasz Toscana térség (amely 2013 és 2015 között még rendre Közép-Magyarország mögött végzett a regionális versenyben) 2016-ban Budapest és agglomerációja elé vágott az uniós tabellán. Az évtized közepén még ugyancsak Budapest régiója mögött végzett Torino központú Piemont tartomány, akárcsak a közép-angliai (Burminghamtől délre eső) Worcester vidéke szintén túlszárnyalta 2016-ban a legerősebb magyarországi körzet teljesítményét.Közép-Magyarországon az egy főre jutó GDP különben továbbra is meghaladja az uniós átlagot, igaz, már csak 2 százalékkal a korábbi 5 helyett. Hasonló léptékű gazdasági visszaesést 2016-ban Felső-Ausztriában, Pozsonyban és az északkelet-angliai Durham környéki régióban regisztrált az EU. Ezzel szemben Hamburgban, Katalóniában, az északolasz Emilia-Romagna tartományban és Bukarest térségben erőteljes gazdasági növekedést mértek tavalyelőtt.
AFP / Rafa Rivas
A hat magyar vidéki régió közül három – Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország – továbbra is Európa hátsó udvarához tartozik. Gazdasági produkciójuk az uniós átlag felét sem éri el: annak csak 43–45 százaléka. Ennek következtében a fél Magyarország voltaképpen rosszabbul áll, mint néhány uniós állam egynémely egykori gyarmata, illetve mai tengerentúli megyéje. Míg a közép-amerikai Francia Guyanában a legutolsó adatok alapján 14 800, a Guadeloupe-szigeteken pedig 19 800 euróra rúg az egy főre jutó GDP, Debrecen, Pécs és Miskolc körzetében 12 500–13 000 közötti összeget számoltak a szóban forgó értékként. A Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből álló Észak-Alföld régió végül is hátulról a 7–8. helyen kötött ki az unió regionális listáján. Ugyanezen a tabellán a Baranya–Somogy–Tolna alkotta formációnak (12 900 euró/fő) hátulról a 9., míg a Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből összerakott Észak-Magyarország régiónak a tizedik hely jutott. E lassan mozduló három hazai térséghez képest például a Bukaresthez közeli Munténiai-síkságot „lefedő” román régió, amely teljesítménye alapján az előző évtizedben még le volt szakadva a leggyengébben álló itthoni körzetektől, tavaly már a harmadik magyarországi régiót előzte meg az uniós listán.
AFP / Rafa Rivas
A nemzetközi mezőnyben a leginkább „hasító” hazai régiónak továbbra is a Nyugat-Dunántúl számít. Ez a térség a tavalyelőtti 21 500 eurós értékkel többek közt a legszerényebben produkáló brit grófságokkal (például az észak-angliai Dél-Yorkshire régióval) tartozott többé-kevésbé azonos kategóriába. Az uniós körzetek között pedig gazdasági fejlettsége alapján a 209. helyen végzett. A két további hazai régió közül a Szeged központú Dél-Alföld ugyancsak a sereghajtók közé tartozik az EU-ban – a regionális tabellán pedig pillanatnyilag a 270. helyet foglalja el. Ami végül a Közép-Dunántúl térséget illeti, ott az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak csak a 64 százaléka, ami a 238. pozíció megszerzéséhez volt elegendő. A Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyéből álló körzet gazdasági teljesítménye pillanatnyilag megegyezik a Nápoly központú Campania tartományéval – állítják az EU szakértői.
