Az adósságuk marad, mégis szabadulhatnak a görögök az uniós pénzügyi béklyóktól

Ha annyira biztosak a dolgukban, akkor kérdezzék meg a népet, legyenek-e előrehozott választások – üzente Alexisz Ciprasznak és kormányának Kiriakosz Micotakisz, a legnagyobb görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője. A parlamenti választás amúgy jövő szeptemberben esedékes Görögországban, de az Új Demokráciának érdekében állna az idei megméretés. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis 10 százalékpontot ver rá a biztos szavazók körében a nagyobbik kormánypártra, a Szirizára. Egy év múlva azonban ez már nem biztos, hogy így lesz, ha Cipraszéknak tényleg sikerül elérniük azt, amire Micotakisz utalt, vagyis hogy Görögország tisztán hagyhassa el a 2010-ben kirobbant adósságválságot kezelő harmadik mentőakciót.

Az újjászületés ünnepe Korfu szigetén. Véget érhetnek a megpróbáltatások

AFP / Sakis Mitrolidis

Tiszta záráson Athén azt érti, hogy a 2015-ben 86 milliárd eurós kerettel megnyitott program 2018. augusztusi kifutása utáni időszakra nem kér elővigyázatossági hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ami még ennél is fontosabb: azt akarja a kormány, hogy a 320 milliárd euró körüli adósságállomány leépítéséhez úgy kapjon segítséget a hitelezőitől – vagyis az eurózóna országaitól –, hogy ne maradjon szoros felügyelet alatt. Ez utóbbi óhaj nem számíthat egységesen pozitív fogadtatásra. A keményebb szívű euróországok, élükön a görögökkel szemben mindig szigorú németekkel, a mentőakció után is megtartanának valamilyen kontrollt.

Az adósságtörlesztés ütemezését és adagolását a szerkezeti reformok életbeléptetésétől tennék függővé. Az eurózóna pénzügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán többen rokonszenveztek azonban a francia Bruno Le Maire javaslatával is. Ő azt a korábbi ötletet vette elő, hogy a törlesztést kössék a görög GDP növekedéséhez: ha jobban hasít a gazdaság, akkor automatikusan többet fordítsanak rá, ha kevésbé, akkor kevesebbet.

AFP / Louisa Gouliamaki

Ez persze felveti, hogy milyen statisztikát vegyenek alapul, márpedig ez eddig is komoly ellentét forrása volt a hitelezők között. Az IMF évek óta állítja, hogy a görög adósságot nem lehet „kinövekedni”, mindenképp szükség lesz valamekkora leírásra (ennek elutasítása miatt nem vesz részt hitelezőként a harmadik mentőakcióban). Az európai partnerek mindeddig elzárkóztak a leírás elől, azt viszont tudják, hogy a piacokat megnyugtatná, ha a Valutaalap legalább a záróra előtt jelképesen beszállna a programba. Az IMF európai igazgatója, Poul Thomsen azt jelezte: az euróországoknak mielőbb meg kell állapodniuk az adósságkezelésről. Májusban ezt még megtehetik – tette hozzá –, akkor marad idő arra, hogy az IMF a mentőprogram végére aktivizálja magát. Ez esetben még 1,6 milliárd eurót tolnának be a mentőcsomagba augusztus 20-áig.

Az IMF puhítását megkönnyítheti, hogy a görög statisztikai hivatal (ELSTAT), illetve az Európai Bizottság (EB) váratlanul jó 2017-es adatokat tudott közzétenni. Az ELSTAT szerint tavaly a büdzsé a GDP 4,0 százalékára rúgó elsődleges többletet mutatott – a bizottság 4,2 százalékot közölt –, miközben a harmadik mentőakció 2017-re kitűzött célja 1,75 százalék volt. Az adósságszolgálatot figyelembe véve is 0,8 százalékos pluszban zárt a költségvetés, ami szép teljesítmény, hiszen az első mentőcsomag előtt, 2009-ben 15 százalékos hiány tátongott benne. A kulcskérdésben azonban nincs látványos javulás: tavaly csak azt sikerült elérni, hogy a 2016-os kisiklás után ismét 180 százalék alá kerüljön a GDP-arányos adósság.

A mostani adatok azt mutatják, hogy nemcsak a 2018-ra és a következő évekre előírt 3,5 százalékos elsődleges többletet lehet elérni, hanem van mozgástér a tervezett adókönnyítésekre is. Utóbbihoz nyilván lesz egy-két szava annak a szakértői csoportnak, amelyik májusban érkezik Athénba, hogy megkezdje a mentőprogram végrehajtásának utolsó felülvizsgálatát. Az eurózóna pénzügyminiszterei részben ennek függvényében döntenek arról június végén, hogy milyen megoldással zárják le az akciót, különösen ami az adósságkezelést illeti. A békés váláshoz az is kell, hogy a görögök addigra reális növekedési stratégiát prezentáljanak, életbe léptessenek egyes, évek óta halogatott reformokat.

AFP

Mindenekelőtt pedig eredményeket kellene felmutatniuk abban a nagyszabású privatizációs programban, amely a mentőakció-sorozat visszatérő feltétele volt. E tekintetben nem zárult jól a tavalyi év: összesen mintegy 1,4 milliárd euró folyt be az állami vagyon értékesítéséből, félmilliárddal kevesebb az elvártnál. Az EB idén márciusi országjelentése szerint ez részben a kiszemelt vevők késedelmes lépéseinek tulajdonítható, de előfordult, hogy a görög privatizációs ügynökség csúszott meg a nemzetközi tender kiírásával. Augusztus végéig még 19 nagy programban kellene érdemi előrehaladást elérni, beleértve az állami posta, az athéni vízközmű és számos kikötő értékesítését. Ha minden jól megy, akkor a bizottság becslése szerint idén több mint 4 milliárd euró is befolyhat ezekből a görög államkasszába, amire nagy szükség lehet. Ha ugyanis adósságkönnyítés nélkül tesznek pontot a hitelezők a mentőakció végére, és Athénnak a továbbiakban a piacról kell finanszíroznia magát, akkor nem árt, ha a kormány némi készpénz birtokában dicsekedhet el a tiszta lezárással.

A tartalék azért is kell, mert előfordulhat, hogy Görögország gondjainak listáján a pénzügyi válság helyét a menekültválság veszi át. A 2015-ös roham lefékeződött ugyan az EU és Törökország alkujának segítségével, de a regisztrált menedékkérők száma az idén újra növekedni kezdett. Erre pedig ráerősíthet a görög legfelső bíróság szerepét betöltő államtanács áprilisi döntése. E szerint a Törökországból görög földre érkező menekültek ezentúl nem lesznek kötelesek az egyik, erre kijelölt szigeten kivárni, amíg a hatóságok határoznak a sorsukról, hanem továbbmehetnek az ország szárazföldi részén levő befogadóközpontokba.

Attól tartanak, hogy ez újabb hullámot indíthat be, hiszen könnyebbnek tűnhet a szárazföldről átvergődni a vágyott nyugat-európai célok felé. Ráadásul az új szabály csak az újonnan érkezőkre vonatkozik, arra a mintegy 15 ezer emberre nem, aki akár két éve is valamelyik sziget túlzsúfolt táborában várja kérelme elbírálását. Ők persze heves tiltakozásokkal reagáltak erre, ami tovább élezte a feszültséget a helyi lakosokkal. Márpedig ha valamire nincs szüksége a Ciprasz-kormánynak, az a feszültségek fokozódása.