Átalakuló foglalkoztatás: kevesebb a kisgazda, több a rendőr

A nagy nemzetgazdasági ágazatok közül a legjelentősebb munkaadónak mindeközben a feldolgozóipar számít a maga teljes vertikumával: ezen a területen az összes foglalkoztatottnak több mint a 22 százaléka (gyakorlatilag 1 millió fő) keresi a kenyerét. E szektor, amely többek közt a hajdan a könnyűiparba sorolt ágazatokat foglalja magában, tavaly úgy-ahogy „húzott”, s végül is 1 százalékkal járult hozzá a GDP – 2017-ben összesen 4 százalékos – növekedéséhez. Pontosan ugyanennyivel fejelte meg a bruttó hazai termék éves növekményét a mintegy 300 ezer embernek munkát adó építőipar is, amihez 27 ezerrel kellett növelni a múlt évben a dolgozók számát – derül ki a KSH nemrég közzétett adataiból. A ma már a legkisebb nemzetgazdasági ágazatnak számító, alig 9 ezer foglalkoztatottat eltartó bányászat – amely a megkülönböztetett figyelmet élvező kőbányászatot is magában foglalja – tavaly ugyancsak bővítette munkavállalóinak körét, igaz, csak pár száz fővel.

HVG

Nem volt ugyanez elmondható a 110 ezer személyt foglalkoztató kommunikációs és információs szektorról. Onnan tavaly 10 ezer főnek kellett távoznia, egyebek közt a legnagyobb példányszámú közéleti napilap, a Népszabadság kormányhátszelű, brutális eltakarításának utóhatásaként. Ráadásul a kommunikációs ipar politikai hátterű öncsonkító akciói – mint azóta már többször kiderült (a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, a Heti Válasz bedarálása) – egyáltalán nem értek véget. A művészeti élet szereplőit, s velük együtt a szórakoztatóiparéit a választások előtti évben ugyancsak megtizedelték: a 2016-ban még több mint 78 ezer személyt foglalkoztató ágazat létszáma tavaly alig haladta meg a 70 ezret. Ugyancsak karcsúsodott 2017-ben a közel félmilliós állami bürokrácia és a hozzá kapcsolódó apparátus is, habár ez a rendészeti területet speciel nem érintette, mivel a ner egyik ki nem kürtölt alapelve szerint az erőszakszervezetek ütőképességét folyamatosan növelni kell. Ennek megfelelően a rendőrség állománya ebben az évtizedben eddig 45,5 ezer főről 50 ezerre emelkedett.

HVG

A feldolgozóipar mellett a második legjelentősebb ágazatnak tavaly is a kereskedelmi szektor számított (ide sorolják a gépjárműjavítást is). Minden nyolcadik foglalkoztatott – összesen 550 ezer fő – tevékenykedett ezen a korábban tercier szektornak is mondott területen. Összlétszáma alapján ugyancsak a kiterjedt ágazatok közé tartozik a két nagy költségvetési szektor, az oktatási, illetve az egészségügyi-szociális vertikum, amelynek együtt több mint 600 ezer főt alkalmaznak. Tavaly mindkét területen valamelyest növelték a munkavállalók számát, más kérdés, hogy a pedagógusszférában a nettó keresetek éppen csak elérték a nemzetgazdasági átlagot (197 ezer forint/fő/hó), a népjóléti területen viszont közel 40 százalékkal elmaradtak attól (123 ezer forint).

Az utóbbi helyen adott pénzek így a harmadát sem érték el annak, amit a bank- és biztosítási szektorban vihetnek haza a dolgozók (373 ezer forint). A másik két, relatíve jó kereseteket adó helynek a kommunikációs és információs cégek, illetve az energiaszolgáltatók számítanak, ahol nettó 340, illetve 331 ezer forintot lehet havonta megkeresni. Nem kényezteti viszont el alkalmazottait az építőipar és a mezőgazdaság, ahol tavaly átlagosan 151, illetve 153 ezer forint volt a nettó kereset. Ez kevesebb, mint például az adminisztratív dolgozóknak járó pénz (164 ezer forint).