Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Áttörésnek tartja Róna Péter közgazdász, hogy a Kúria szerint mentesül az árfolyamkockázat alól az a devizahiteles, aki bizonyítani tudja, hogy bankjától nem kapott megfelelő tájékoztatást (ennek alapján nyilvánított nem rég érvénytelennek egy szerződést a Fővárosi Ítélőtábla), azonban ő ennél radikálisabban látja a helyzetet - írja a 24.hu.
Róna már korábban is azon az állásponton volt, hogy minden devizahitelesnek mentesülnie kellene az árfolyamkockázat alól, hiszen szerinte
a devizahitel nem felelt meg a szerződéskötések idején hatályos Polgári Törvénykönyvnek.
A törvény 523. paragrafusa ugyanis kimondta, "kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Róna azt magyarázta, a "pénzkölcsön" definíciójának nem felel meg a devizahitel, ugyanis az abban kódolt árfolyamváltozás felrúgja a meghatározott összeg mértékét.
Az pedig kulcsfontosságú kérdés, hogy mi volt az a meghatározott összeg, amit a bankok az adósok rendelkezésére bocsátottak. Ez egy meghatározott forintösszeg volt, és a törvény alapján az adós azzal tartozik, amit kapott.
A Kúria iránymutatása után kissé csalódott (a lapnak úgy fogalmazott, bizonyos szempontból üdvözli a Kúria döntését), miután most minden hitelesnek külön perben kell bizonyítani, hogy nem tájékoztatták megfelelően. Hétfőn a Parlamentben kiderült, a kormány nem látja szükségét törvénymódosításnak, Völner Pál államtitkár szerint az egyedi eseteket a bíróságokon kell rendezni.
