A kormány ott folytatta, ahol a "rabszolgatörvény" elfogadásakor abbahagyta - értékelte az elmúlt fél évet Mellár Tamás, a Párbeszéd frakciójában ülő képviselő. Mellár kifogásolta az MTA kutatóintézeteinek leválasztását, azt mondta, ennek a kormány állításával ellentétben semmi köze a német modellhez, tiltakozott a köznevelési törvény tervezett módosítása ellen, azt mondja, a kormány valódi célja, hogy tovább csökkentse az autonómiát és a tanszabadságot.

Alacsony hatásfokú lesz az oktatás - bár a kormány célja amúgy sem az, hogy kiművelt emberfők legyenek -, emiatt viszont a versenyképesség sem nő.

Cseresnyés Péter államtitkár válaszában arról beszélt, Mellár téves következtetéseket vont le, reméli, a jövőben sem válik be a jóslata. Az MTA-nál szerinte a legfőbb cél az, hogy jól működjön az intézményhálózat, ami jobban ki tudja szolgálni a gazdasági igényeket az alap és alkalmazott kutatások terén. Abban bízik, végül bebizonyosodik, hogy az átalakítás jó volt. Az oktatásra nem válaszolt, helyette azzal vágott vissza, csökkent a munkanélküliség és nőtt a családokra fordított összeg a Gyurcsány-kormány időszakához képest.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormánynak fontosabbak a marhák, mint a budapestiek - ezt abból következtette ki, hogy az agrárminiszter megtiltotta, hogy a kérődző állatokat 30 foknál melegebb térben szállítsák, bezzeg kánikulában a metrókon ennél melegebb van.

Dömötör Csaba államtitkár szerint viszont inkább onnan nézte a kérdést, hogy az egyes villamos hosszabb, a buszpark megújult és több a klimatizált busz és eszköz, mint amennyi a Gyurcsány-kormány ideje alatt volt.

Kitért az adóemelési tervekre is: azt mondta, az ingatlandó az úgynevezett gazdagokat sújtaná, de mikor szavazni kellett róla, akkor 30 millió volt az összeghatár, ez viszont a jelenlegi ingatlanárak mellett nagyon sok budapestit érintene.

Némi magyarázat Dömötör szavaihoz: Karácsony Gergely a "Tiborcz-adó" ötletével állt elő a kampányban, a félmilliárd forintot meghaladó értékű fővárosi ingatlanokra vetnék ki azt. Az államtitkár által emlegetett 30 milliós határral még 2009-ben számolt az akkori kormány.

Sneider Tamás (Jobbik) azt kérdezte, itthon is kapnak-e szja-mentességet a 26 éven aluli fiatalok, mint Lengyelországban, illetve felvetette, hogy a kormány vezessen be és vessen ki idegenrendészeti adót az olyan cégekre, amelyek "migráns munkások" tömegét alkalmazzák. A "migráns munkás" kifejezést elég sokszor használta az 5 perces felszólalása alatt. Sneider idegenrendészeti őrséget is akar, ami fenn tudja tartani a fegyelmet ott, ahol sok "migráns munkás" dolgozik.

Orbán Balázs államtitkár nem ígérte meg a szja-mentességet, inkább arról beszélt, büszkék azokra, akik kint dolgoznak, majd fölsorolta, mennyit tettek a fiatalokért - például ingyen van a KRESZ-vizsga.

Csárdi Antal (LMP) a devizahitelesek miatt szólalt fel, azt mondta, az Európai Bíróság döntése után rendezni kell a helyzetet, valós segítséget nyújtani a rászorulóknak.

Völner Pál államtitkár szerint már nincsenek devizahitelesek, és folyamatosan azt hangsúlyozta, egyedi esetekről, egyedi problémákról van szó, "egyedi ügyeket pedig nehéz orvosolni." Az egyedi kérdésekről majd a bíróságok döntenek.

Gyurcsány Ferenc (DK) az EU új vezetőinek megválasztásáról beszélt, aggályosnak tartotta, hogy a kormány örült a csúcsjelölti rendszer bukásának, szerinte becsapták az EU állampolgárait azzal, hogy nem az lesz az Európai Bizottság vezetője, akinek a pártcsaládja a legtöbb támogatást kapta.

Dömötör Csaba szerint viszont igenis sikert értek el a V4-ek, majd hosszan beszélt Gyurcsányról, aki a kampány alatt "ritkán jött ki a napfényre", de most ennek is vége, rohamot indított, hogy bekebelezze a baloldalt és a Jobbikra is szemet vetettek, hátba szúrták Karácsonyt,

de Gyurcsány visszatérése nem csak a baloldal belügye, a magyarellenes logika is visszatér.

Dömötör kifogásolta, hogy Dobrev Klára nem szavazta meg EP-alelnöknek Járóka Líviát, ezzel felrúgták a szokásjogot. Most pedig a bizottsági jelöltek ellen kampányolnak. A Momentumot is bírálta ugyan emiatt.

most a szakbizottsági jelöltek ellen kampányolnának, megkezdhették a furkálódást. Nem hazaárulózta le Gyurcsányt, de azt mondta, szabotázsakciót folytatnak Magyarország ellen, a brüsszeli magyar érdekképviseletet gyengítik.

Dömötör válasza alatt elég nagy volt a moraj, Kövér László házelnöknek Arató Gergely DK-s politikust kellett név szerint fegyelmeznie.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a családtámogatási intézkedésekről beszélt, összevetve azzal, hogy a Gyurcsány-kormány alatt mi minden nem volt - nem mulasztott el szemkilövetőzni -, válaszul Rétvári Bence államtitkár elmondta, az első héten több mint 500 babaváró kérelmet adtak be, az egyik kereskedelmi bankban meghaladta a százat a folyósított babaváró támogatások száma, a bankok 3 nap alatt elbírálják a kérelmeket.

Kocsis Máté (Fidesz) is az uniós vezetők választásról beszélt "az új vezetők új esélyt jelentenek az EU-nak, ezzel élni kell", és szerinte is arcul csapta Dobrev a választókat, majd felhívta a figyelmet arra is, miután Gyurcsány napirend előtt azt mondta, a migrációs nyomás enyhült, a DK elnöke ezzel elismerte, hogy a bevándorlás létező kihívás.

A napirend előtt felszólalások után letette a képviselői esküt Balczó Zoltán és Nunkovics Tibor. A Jobbik frakcióba azután ült be a két politikus, hogy Gyöngyösi Márton EP-képviselő lett, Kepli Lajos pedig lemondott mandátumáról.

Kövér László tájékoztatott arról is, Demeter Márta mentelmi ügyét átadta az illetékes bizottságnak. Polt Péter legfőbb ügyész múlt héten kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Demeter ellen hivatali visszaálés miatt indult büntetőeljárás, miután egy adatbetekintés után kérdésbe csomagolva azt állította, Orbán Viktor lánya repült honvédségi géppel törvénytelen módon. Kiderült, Orbán nem a miniszterelnököt, hanem egy honvédségi tisztet jelentett a listában, akinek szintén Flórának hívják a lányát.