Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Boris Johnson politikája a pénzt és a szigetország presztízsét is kockáztatja - vélik a kutatók.
Ha nem lesz megállapodás, akkor a Brexit évekre visszavetheti a tudományos kutatást Nagy-Britanniában - ez a véleménye két Nobel-díjas tudósnak és sok más kutatónak , akik tiltakoznak Boris Johnson miniszterelnöknek terve ellen, amely alapján akár megállapodás nélkül is otthagyja az Európai Uniót október 31-ig.
A miniszterelnök egy bohóc, Nagy-Britannia presztízse romokban
- nyilatkozta Sir Paul Nurse brit biokémikus, aki 2001-ben kapta meg a Nobelt és akinek intézete 30 millió fontot veszíthet, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból, hogy előtte nem köt semmiféle megállapodást az EU-val. Márpedig az uniós vezetők úgy látják, jelenleg ennek legnagyobb az esélye – erről beszélt az Európai Parlamentben szerda délután Michel Barnier főtárgyaló is.
Nemcsak a pénzről van szó, hanem az európai együttműködésről is
Ma már a tudomány teljesen nemzetközi, nyitott a világra. Ki jön Nagy-Britanniába kutatni, ha elzárkózunk a világtól? - tette fel a kérdést Sir Paul, aki Európa legnagyobb genetikai kutató intézetének igazgatója és sokáig az Európai Unió tudományos tanácsadója volt. A Crick intézet, melynek ő az igazgatója sok külföldi kutatót foglalkoztat és több európai programban is részt vesz. A következő évekre mindez elveszhet.
Boris Johnson ugyan azt ígéri, hogy az Európai Unió tudományos együttműködési programjában Nagy-Britannia továbbra is részt vehet, de a tudósok arra mutatnak rá: ha nincs átfogó megállapodás, akkor minimális esély sincsen arra, hogy Brüsszel komolyan tárgyaljon a kutatási együttműködésről.
Az Európai Unió Horizon alapja 100 milliárd eurót szán a kutatások támogatására. Ebből eddig igen sokat profitáltak a brit kutatók, illetve azok az uniós tudósok, akik a szigetországban dolgoznak. De mi lesz ezután? Boris Johnson ugyan azt ígéri, hogy a kormány átvállalja az uniós támogatásokat, de kevesen hisznek neki, mert a miniszterelnök már annyi pénzt ígért mindenkinek, hogy aligha lesz képes beváltani az ígéreteit.
Nemcsak a távoli jövőről van szó, hanem már a 2020-as évről is: a brit kutatóintézetek és egyetemek nem tudják, mire számíthatnak. Márpedig "a gyümölcsöskertet minden évben öntözni kell ahhoz, hogy a következő évben termést hozzon. Ha ez elmarad, akkor leshetjük a termést jövőre" - nyilatkozta a másik Nobel-díjas tudós Manchesterből. Sir André Geim professzor egyetért kollégájával abban, hogy minimális az esély arra, hogy az uniós programokban részt vehessenek, ha Boris Johnson nem köt valamiféle alkut Brüsszellel.
Robert-Jan Smith jól ismeri az uniós mechanizmust hiszen 2010 és 2018 között a tudományos kutatási programok vezérigazgatója volt Brüsszelben. Szerinte kizárt, hogy az EU belemenne egy brit részvételbe a Horizon programban, ha nincs megállapodás. "Olyan ez, mint egy válóper. Ha a felek között megmaradt a minimális bizalom, akkor lehet tárgyalni a részletekről. De mi van, ha nem?"
Mi lesz a külföldi kutatókkal?
Gero Miesenbock Ausztriából érkezett Oxfordba, ahol fiziológiai kutatásokban vesz részt. „Mindennek az alapkutatás a kiindulópontja, és ebben Nagy Britannia igen erős. Ezért vagyok itt. De mi lesz ezután? Ki finanszírozza a kutatásainkat?" - fogalmazta meg kétségeit a Guardiannek. Egy Németországból érkezett kutató, Imre Berger szerint nehéz évek várnak a tudományos kutatásra Nagy-Britanniában a következő években, ha nem lesz megállapodás. "Olyan lesz, mint a dzsungelben vagy a világháború idején. Azt is túlélte a tudomány, de minek kell kidobni az ablakon a mostani kedvező körülményeket?" - értetlenkedik a biokémikus, aki Bristolban kutat, de nem biztos a jövőjében. "A külföldi kollégák azt hiszik, hogy mi britek megőrültünk!" - summázta a helyzetet Sir Paul Nurse Nobel díjas tudós.
A Guardian természetesen megkérdezte a kormányt is, hogy mit gondol a tudósok kritikus magatartásáról. Azt a lakonikus választ kapták, hogy aki az EU Horizon programban elnyert bizonyos pénzeket, az meg fogja azokat kapni a brit kormánytól.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?