Ha nem lesz megállapodás, akkor a Brexit évekre visszavetheti a tudományos kutatást Nagy-Britanniában - ez a véleménye két Nobel-díjas tudósnak és sok más kutatónak , akik tiltakoznak Boris Johnson miniszterelnöknek terve ellen, amely alapján akár megállapodás nélkül is otthagyja az Európai Uniót október 31-ig.

A miniszterelnök egy bohóc, Nagy-Britannia presztízse romokban

- nyilatkozta Sir Paul Nurse brit biokémikus, aki 2001-ben kapta meg a Nobelt és akinek intézete 30 millió fontot veszíthet, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból, hogy előtte nem köt semmiféle megállapodást az EU-val. Márpedig az uniós vezetők úgy látják, jelenleg ennek legnagyobb az esélye – erről beszélt az Európai Parlamentben szerda délután Michel Barnier főtárgyaló is.

Nemcsak a pénzről van szó, hanem az európai együttműködésről is

Ma már a tudomány teljesen nemzetközi, nyitott a világra. Ki jön Nagy-Britanniába kutatni, ha elzárkózunk a világtól? - tette fel a kérdést Sir Paul, aki Európa legnagyobb genetikai kutató intézetének igazgatója és sokáig az Európai Unió tudományos tanácsadója volt. A Crick intézet, melynek ő az igazgatója sok külföldi kutatót foglalkoztat és több európai programban is részt vesz. A következő évekre mindez elveszhet.

Boris Johnson ugyan azt ígéri, hogy az Európai Unió tudományos együttműködési programjában Nagy-Britannia továbbra is részt vehet, de a tudósok arra mutatnak rá: ha nincs átfogó megállapodás, akkor minimális esély sincsen arra, hogy Brüsszel komolyan tárgyaljon a kutatási együttműködésről.

Az Európai Unió Horizon alapja 100 milliárd eurót szán a kutatások támogatására. Ebből eddig igen sokat profitáltak a brit kutatók, illetve azok az uniós tudósok, akik a szigetországban dolgoznak. De mi lesz ezután? Boris Johnson ugyan azt ígéri, hogy a kormány átvállalja az uniós támogatásokat, de kevesen hisznek neki, mert a miniszterelnök már annyi pénzt ígért mindenkinek, hogy aligha lesz képes beváltani az ígéreteit.

Nemcsak a távoli jövőről van szó, hanem már a 2020-as évről is: a brit kutatóintézetek és egyetemek nem tudják, mire számíthatnak. Márpedig "a gyümölcsöskertet minden évben öntözni kell ahhoz, hogy a következő évben termést hozzon. Ha ez elmarad, akkor leshetjük a termést jövőre" - nyilatkozta a másik Nobel-díjas tudós Manchesterből. Sir André Geim professzor egyetért kollégájával abban, hogy minimális az esély arra, hogy az uniós programokban részt vehessenek, ha Boris Johnson nem köt valamiféle alkut Brüsszellel.

Robert-Jan Smith jól ismeri az uniós mechanizmust hiszen 2010 és 2018 között a tudományos kutatási programok vezérigazgatója volt Brüsszelben. Szerinte kizárt, hogy az EU belemenne egy brit részvételbe a Horizon programban, ha nincs megállapodás. "Olyan ez, mint egy válóper. Ha a felek között megmaradt a minimális bizalom, akkor lehet tárgyalni a részletekről. De mi van, ha nem?"

Mi lesz a külföldi kutatókkal?

Gero Miesenbock Ausztriából érkezett Oxfordba, ahol fiziológiai kutatásokban vesz részt. „Mindennek az alapkutatás a kiindulópontja, és ebben Nagy Britannia igen erős. Ezért vagyok itt. De mi lesz ezután? Ki finanszírozza a kutatásainkat?" - fogalmazta meg kétségeit a Guardiannek. Egy Németországból érkezett kutató, Imre Berger szerint nehéz évek várnak a tudományos kutatásra Nagy-Britanniában a következő években, ha nem lesz megállapodás. "Olyan lesz, mint a dzsungelben vagy a világháború idején. Azt is túlélte a tudomány, de minek kell kidobni az ablakon a mostani kedvező körülményeket?" - értetlenkedik a biokémikus, aki Bristolban kutat, de nem biztos a jövőjében. "A külföldi kollégák azt hiszik, hogy mi britek megőrültünk!" - summázta a helyzetet Sir Paul Nurse Nobel díjas tudós.

A Guardian természetesen megkérdezte a kormányt is, hogy mit gondol a tudósok kritikus magatartásáról. Azt a lakonikus választ kapták, hogy aki az EU Horizon programban elnyert bizonyos pénzeket, az meg fogja azokat kapni a brit kormánytól.