szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Harapófogóba került a francia államfő.

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indítja el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon áll a forgalom tegnap óta. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki. A közlekedési sztrájk második napján csak fokozódik a káosz Franciaországban.

A sztrájkolók tüntettek is: tegnap több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíjreform visszavonását követelve. Emmanuel Macron államfő azonban nem hátrál: a kormány hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasút stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíjkorhatár és a várható életkor is. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak.

A nyugdíjkassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficithatárt, melyet előír az EU. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

A francia fizetések középértéke 1700 euró. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban, ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurózónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy "előbb végezzék el a házi feladatot". Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurózónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-kal kevesebb járattal számolhat pénteken is, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. Ám a pilótáknál is nagyobb a támogatók tömege: a közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal.

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a protesztszavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíjrendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben, mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíjrendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbe hozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem, hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezők, legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!