Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az utóbbi időben számos kérdés vetődött fel arról, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezései hogyan érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit. Erre keresi a választ az Adózóna legújabb írása.
Annak ellenére is változhat a nettó jövedelem, hogy a veszélyhelyzet idején kihirdetett kormányrendeletekben egyelőre nincs szó a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról. Így a jövedelmet szerző magánszemélynek a veszélyhelyzet idején is a bruttó jövedelme után 15 százalék szja-t kell fizetnie – írja az Adózóna.
Abban az esetben, ha a munkavállaló elveszítette munkáját, vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerült, illetve a munkáltató javaslatára fizetésnélküli szabadságot „kért”, akkor nincs jövedelme sem, amely után adót kellene fizetnie. Ennek következtében viszont nem tudja igénybe venni az összevonás alá eső kedvezményeket sem, azaz időlegesen, vagy véglegesen elesik tőlük. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kedvezmény minden esetben elvész, hiszen év végén az adóbevallásban elegendő jövedelem esetén érvényesítheti a kieső időre járó kedvezményt. Továbbá arra is lehetőséget ad a törvény, hogy a januárban leadott szja-előleg-nyilatkozatot módosítsák a szülők, abban az esetben, ha a családi kedvezményre, vagy első házasok kedvezményére jogosult másik személynél a kedvezmény igénybevételének feltételei fennállnak.
Az összevont jövedelem adóját érintő kedvezmények közül:
A kedvezmények korlátozott igénybevétele valósulhat meg abban az esetben is, ha a munkáltató és a munkavállaló él a 105/2020. kormányrendeletben biztosított bértámogatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis a munkáltatótól származó rendszeres jövedelem összege csökken és mellette az állami támogatás köztehermentes, amely után szja-t sem kell fizetni.
A cikk folytatásában különböző esetekben mutatják be az Adózóna szakértői, hogyan változik a munkáltatók költsége és a munkavállalók bére.
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.