A hatalmas összegből 6 milliárdnak megfelelő összeget fordítanak a távközlési és a közlekedési beruházásokra 2021-ben. Oktatási programokra 2,6 milliárd dollárnyi összeget költenek.

A feldolgozóipar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a turizmus és az energetika szintén kap a beruházási forrásokból.

A közel húsz éve hatalmon lévő Tayyip Erdogan török elnök 5 egymást követő választást nyert, és egyfajta gazdasági csodát hajtott végre a gyors ütemi gazdasági növekedéssel. A bővülés éves átlagban meghaladta az 5 százalékot, ami részben a szabadpiaci reformoknak és az olcsó külföldi hitelforrásoknak volt köszönhető.

De az erőltetett növekedési ütem és a hatalmas presztízsberuházások – hidak, utak, alagutak építése – komoly adósságcsapdába taszította Törökországot. A növekedés 2018-tól megszűnt, a líra kezdett elértéktelenedni, az infláció 15 százalékra pörgött fel. Erdogan és a pénzügyminiszteri posztot 2018 és 2020 között betöltött veje, Berat Albayrak szinte a végsőkig ellenezte kamatok emelését.

A központi bank új elnöke tavaly november óta gazdaságpolitikai irányt váltott, nyilvánvalóan Erdogan beleegyezésével, akinek már a hatalmát is kikezdte a gazdasági válság. Az irányadó kamatlábat két hónap alatt 6,75 százalékkal 17 százalékra emelték. A kiigazításoknak köszönhetően az utóbbi két év pangása után elemzők 2021-re 3-4 százalékost növekedést várnak.