"Itt az idő, hogy újragondoljuk az egész adózási rendszert az Európai Unióban" – jelentette ki Paolo Gentiloni biztos. Az időzítés egyáltalán nem véletlen, mutat rá a Bloomberg, hiszen a koronavírus-válság óriási összegeket igényelt mind a tagállamoktól, mind pedig az Európai Uniótól, és a helyreállításra felvett kölcsönöknek meg kell találni a fedezetét. Ugyanez a szándék vezeti Joe Biden amerikai elnököt is, amikor azt javasolja, hogy világméretű minimumot vezessenek be a társasági adó esetében. Ez persze a gazdag országok álláspontja, ahonnan a cégek adóparadicsomokba menekülnek, mint például Luxemburgba, Írországba vagy az EU-ban a legalacsonyabb, mindössze 9 százalékos társasági adóját alkalmazó Magyarországra.

A javaslat bemutatásának céldátuma 2023. Nem véletlenül ily távoli, mert a korábbi elképzelések kudarcba fulladtak. Írország máris jelezte, hogy nem ért egyet az OECD javaslataival, melyek a kiindulópontot jelentik Biden adóterveihez és az Európai Unió egységes adózási elképzeléseihez. Írország annak idején éppen úgy vált dinamikusan fejlődő kelte tigrissé, hogy becsalogatta az olyan óriásokat az USA-ból, mint a Google, a Facebook vagy az Apple. Utóbbi társaság egész uniós forgalma után Írországban adózott, egy megállapodásnak köszönhetően igen kedvező feltételekkel, így mind az írek, mind a cég jól járt, de az USA és az EU sok milliárd eurótól esett el. Emiatt az Európai Bizottság 13 milliárd eurós adóhátralékot állapított meg, ám az EU Bírósága érvénytelennek minősítette ezt, komolyan visszavetve a brüsszeli adószigort.

A magyar kormányzat is jelezte már: nem ért egyet Biden elnök javaslatával, hogy egységes társasági adó kell.

Korábban a Bloomberg épp Magyarország példáján mutatta be, hogy a gyakorlatban hogyan működne Biden globális adóterve. E szerint a globális társasági adó magasabb lenne a magyarnál, a különbözetet pedig a szóban forgó cég anyaországa kapná. Ezzel megszűnne Magyarország adóelőnye, amely miatt sok külföldi cég választja hazánkat.

27 tagállam adórendszerének egységesítése?

Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy komoly ellenállás várható, de ezt úgy akarják megkerülni, hogy az egységes társasági adó ügyében nem teszik szükségessé az egyhangúságot a döntő szavazásnál, vagyis minősített többség is elég lehetne. Erre elvben az EU alapszerződése lehetőséget nyújt annak ellenére, hogy az adóügyekről szóló döntések alapesetben egyhangú döntést igénylenek – írja a Bloomberg. "Minden politikai eszközt be kell vetni az adózás ügyében, beleértve az egyhangúságot felülíró 116-os paragrafust is" – mondja a brüsszeli bizottság alelnöke. Valdis Dombrovskis az alapszerződés ritkán alkalmazott jogi eszközével akarja leszerelni a tagállamok egy részének ellenállását.

Az OECD adótervezete szerint párhuzamosan léteznének továbbra is a tagállamok adórendszerei, de az Európai Bizottság ennél tovább megy, amikor azt javasolja: a több országban működő cégek egységes szabályok alapján adózzanak. Ez nem egységes adórendszerhez vezet egyelőre, hanem ahhoz, hogy egységes szabályok szerint, átlátható módon igényelhessenek adó-visszatérítést, adókedvezményeket.

A Bizottság felhasználja az OECD minimális társasági adóval kapcsolatos elképzeléseit is, hogy megtudja: mennyit is fizetnek valójában a cégek egy-egy uniós tagállamban? Ennek azért van jelentősége, mert az Apple-éhez hasonló adómegállapodásoknak köszönhetően gyakran az érvényben levő adókulcs töredékét alkalmazzák csak a nagy multicégek. Az EU – megint csak az OECD nyomán – azt is szeretné megakadályozni, hogy holdingcégeken keresztül mentsék ki a cégek az adózás alól profitjukat.

"A tudás hatalom – mondta mosolyogva Paolo Gentiloni uniós biztos. – Tudnunk kell, hogy a cégek mennyi adót fizetnek, és felelőssé kell tennünk őket azért, ha nem fizetik meg a jogos részesedést."