Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A baj a törvény végével történt, amely a hatályba lépésről szól. Nem ritka, hogy egy jogszabály több szakaszban lép hatályba. Itt a kormány eredeti javaslata úgy szólt, hogy az ingatlan-nyilvántartás új rendszere – nyilván a kellő felkészülési idő érdekében, bár erről az indoklás nem szólt – csak 2023-tól induljon, kivéve két kisebb jelentőségű, az egészet kevéssé érintő pontot, amelyeket már 2021 júniusától alkalmaznának.
A szakmailag illetékes igazságügyi bizottságnak nem volt semmi hozzátenni valója, de a törvényalkotási főbizottság felforgatta a hatályba lépésről szóló paragrafust. Azt találta ki, hogy az egész új rendszer kezdjen működni már idén júniustól, és csak néhány részlet érvénybe lépését halasszák 2023-ra. Ezt azonban sikerült úgy megfogalmazni, hogy a 2021-es hatályba lépés is csak 2023-ban lépjen hatályba – erre írta a köztársasági elnök, ha finomabban fogalmazva is, hogy se füle, se farka.
A rejtély nyitját a törvényalkotási bizottság (TAB) május 13-i ülésén kereshetnénk, de hiába. Ott ugyanis, mint a jegyzőkönyvből látszik, egy óra 18 perc alatt 24 törvényjavaslatról tárgyaltak. Nem csoda, hogy egy-egy témára kevés idő jutott. „Előttünk fekszik a TAB saját módosító javaslata”’ – kezdte a szóbanforgó napirendi pontot Hende Csaba bizottsági elnök. Ez máskor is így hangzik el, de nem tudni, tulajdonképpen ki írja az ilyen javaslatokat. Néha azt mondják, hogy a bizottság kormánypárti tagjainak egy csoportja. Bizonyára átmegy a bizottság hivatalnokainak kezén is, de senki nem vette észre az említett értelmetlenséget. Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár sem, aki a kormány nevében egy apró kiigazítással támogatta a módosítást. Hozzászólás nem volt, tehát az ellenzéki tagoknak sem tűnt fel, ami pedig könnyen észrevehető.
Az összegző módosító javaslatot, benne a hibával, 25 igen szavazattal, 2 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el a bizottság. Hogy név szerint kik hogyan szavaztak, az nem szerepel a jegyzőkönyvben. És érdemi indoklás sincs, pedig az kötelező lenne. A hatályba lépésről szóló ponthoz azt írták csak oda, hogy „jogtechnikai pontosítás”, amit egyre gyakrabban használnak az indoklásokban akkor is, ha nem igaz. Itt se igaz, mert ha két évvel előbb akarják életbe léptetni az új nyilvántartási rendszer zömét, az nem „jogtechnikai” kérdés. Annak valamilyen oka kell legyen.
Node a bizottság javaslatait a plenáris ülésen is meg kell tárgyalni. Ez május 25-én meg is történt, csak éppen nem arról beszéltek, amiről kellett volna.
Héjj Dávid, a törvényalkotási bizottság előadója hosszan méltatta, hogy a javaslat alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét egységesen, kizárólagosan az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhatja meg a jövőben, és alapvető jelentőségű cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben ismerhessük meg az adott ingatlannal összefüggésben fennálló valamennyi jogot, illetve kötelezettséget. Vagyis megismételte azt, amit az általános vitában többen elmondtak már. A TAB saját módosító javaslatairól azonban egy szót sem szólt, pedig ez lett volna a feladata.
Egyetlen hozzászóló volt, Keresztes László Lóránt az LMP-ből. Ő sok ponton bírálta a törvényjavaslatot, de a bizottsági módosításra és benne a zagyva passzusra nem tért ki. Az egész vitaszakasz 17 perc 13 másodpercig tartott.
Vagyis a tanulság az, hogy az új jogszabályokat tucatszám termelő törvénygyárban sem a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, se a munkájukat segítő tisztviselők közül senki nem veszi észre, ha egy értelmetlen rész kerül be egy megszavazott törvénybe. És bár Áder János köztársasági elnököt jogosan lehet bírálni azért, mert ennél százszor fontosabb, ordítóan rossz, igazságtalan vagy akár alkotmánysértő törvényeket szó nélkül aláír, most mégiscsak szerencse, hogy az ő hivatalában valaki odafigyelt.
