Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nem ért egyet az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel Áder János államfő, ezért megfontolásra visszaküldte azt a Háznak, hogy a jogszabály hatályba léptető rendelkezései újratárgyalhatók legyenek. Az erről szóló dokumentum az Országgyűlés honlapján olvasható.
A köztársasági elnök az Országgyűlésnek küldött levelében azt írta:
az elfogadott jogszabály hatályba léptető rendelkezései ellentmondásosak, a jogalkotói cél megvalósítására nem alkalmasak, így a törvény nem felel meg sem az alaptörvény, sem a jogalkotási törvény egyes követelményeinek.
Az alaptörvény szerint ugyanis a jogszabályok szövegének értelmesnek, világosnak kell lennie, a jogalkotásról szóló törvény pedig azt írja elő, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Az államfő a levelében kifejtette, hogy az eredeti előterjesztéshez az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy olyan változtatást fogadott el, amely szerint a jogszabály egy jelentős része csak 2023 februárjától lépne hatályba. „Ez azonban több szempontból is aggályos.” Nem teszi lehetővé a kivételekkel nem érintett rendelkezés idei, június 15-i hatályba lépését, az eredeti jogalkotói cél megvalósítását, másrészt értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan is.
Az Országgyűlés május 26-án fogadott el új törvényt az ingatlannyilvántartásról, amelyben az eddigi papír alapú ügyintézést elektronikusra váltják a hatékonyság és gyorsaság érdekében.
Az új jogszabálynak köszönhetően az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható lesz az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás is.
