Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Alaposan feldühítette a kormányt, hogy a civileknek szánt pénzek körül kialakult vita miatt végleg elvesztette a Norvég Alap 2014-2021-es forrásait – egész pontosan 77 milliárd forintot.
A pénteken megjelent Magyar Közlönyben külön határozatot jelentettek meg, mely kimondja: a Norvég Királyság – bár élvezi az Európai Unió közös piacának előnyeit – megszegi az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban, vállalt kötelezettségeit, és rosszhiszemű eljárása miatt nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére.
A kormány a határozatban azt is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
Emellett felhívták Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter pedig azt a feladatot kapták, hogy vizsgálják felül a Magyarország és Norvégia közötti gazdasági kapcsolatokat. Hogy ez pontosan milyen következményekkel járhat, az egyelőre nem világos.
Norvégia a héten jelentette be, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai, ezzel 77 milliárd forinttól esett el az ország. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A döntést a kormány diktátumnak nevezte, szerintük „hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt”.
A Miniszterelnökség már azt is bejelentette, hogy jogi lépéseket fog tenni, de egyelőre nem világos, ezt hol teheti meg. A kifizetések jogi alapja ugyanis az Európai Unió és a Norvégia közti Együttműködési Megállapodás, ez azonban nem kínál megoldást olyan helyzetre, amibe a két ország került, és jogi fórumot, bíróságot sem jelölt ki a vita rendezésére.
A Norvég Alap körül kialakult vitát ebben a cikkünkben foglaltuk össze részletesen.
Norvégiáig húzódó Soros-szálba kapaszkodva magyarázza a kormány 77 milliárd elvesztését
Iskolafelújításra, hátrányos helyzetű diákok ösztöndíjára, környezetvédelemre költhette volna a magyar kormány a Norvég Alaptól érkező milliárdos támogatásokat. Ehelyett inkább lemondott az egészről, nehogy a pénz öt százalékát egy olyan civil szervezet kezelje, ami mögött szerintük Soros György áll.
