Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Miközben a magyar kormány határozatba foglalta, hogy Norvégia tartozik Magyarországnak, Oslo diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a napokban több országnak is, hogy nem „jár” automatikusan a Norvég Alap pénze Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”
A magyar kormányt alaposan feldühítette, hogy a civileknek szánt pénzek körül kialakult vita miatt végleg elvesztette a Norvég Alap 2014-2021-es forrásait – egész pontosan 77 milliárd forintot. A Népszava szerint Norvégia tisztázni igyekezett, hogy miért fajult el a magyar kormánnyal való vitája, illetve miért állítja, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban már nem nyújt támogatásokat Magyarországnak annak ellenére, hogy erről több évtizede van megállapodása az EU-val.
Fülke: Hol ment el 77 milliárd forint?
Soros-szervezetnek nevezte az Ökotárs Alapítványt Gulyás Gergely miniszter, egyben azt sugallta, hogy rajtuk bukott el a norvég és a magyar kormány tárgyalása a Norvég Alapokok elosztásáról. Móra Veronika, az alapítvány elnöke azt állítja, valójában konzorciumban pályáztak, melynek az élén nem is ők álltak, de úgy látszik ez sem volt elég.
A lap emlékeztet rá, hogy Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is.
Norvégia a héten jelentette be, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai, ezzel 77 milliárd forinttól esett el az ország. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A döntést a kormány diktátumnak nevezte, szerintük „hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt”.
A Miniszterelnökség már azt is bejelentette, hogy jogi lépéseket fog tenni, de egyelőre nem világos, ezt hol teheti meg. A kifizetések jogi alapja ugyanis az Európai Unió és a Norvégia közti Együttműködési Megállapodás, ez azonban nem kínál megoldást olyan helyzetre, amibe a két ország került, és jogi fórumot, bíróságot sem jelölt ki a vita rendezésére.
