Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kamatemelési ciklust mindaddig folytatja az MNB, amíg az inflációs cél toleranciasávjába nem jutunk el – erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján. Az alapkamatot 1,2-ről 1,5 százalékosra emelték, ezt kommentálta a jegybank alelnöke.
Az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelés mellett úgy döntött: fokozatosan elkezdi kivezetni az állampapír-vásárlási programját. Első lépésben a mostani héttől heti 60-ról 50 milliárd forintra csökkenti a vásárlásait, igaz, ettől „rugalmasan eltérhet”. Ezt követően a negyedévek végén, először szeptemberben döntenek a kivezetés újabb lépéseiről.
A Monetáris Tanács emellett a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
Az infláció már nem volt annyira nagy júliusban, mint a megelőző pár hónapban, 5,3-ről 4,6 százalékosra esett, viszont ez nagyrészt bázishatásokhoz köthető – áll az MNB elemzésében.
Virág is külön kihangsúlyozta: a csökkenést nem szabad túlértékelni.
Igaz, a piaci szolgáltatások árindexe nem nőtt tovább, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó árazások döntő része már megtörtént. Csakhogy a következő hónapokban megint a bázishatásokra lesz érdemes figyelni, a tavaly őszi áresések miatt különösen nagy lehet az idei infláció.
Az MNB azt várja, hogy ősszel a bázishatások miatt átmenetileg újra nő majd az infláció, így az év végére a 2-4 százalékos toleranciasáv fölött lesz, októberben és novemberben jöhet egy újabb inflációs csúcs, csak 2022 első negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2022 közepére stabilizálódhat 3 százalék körül.
Az is jól látszik az MNB elemzése szerint, hogy a magyar gazdaság jó ütemben jön ki a válságból, sikeresen újraindult, ráadásul a növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult.
