szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akár egymilliárd euróval is beszálltak volna, de a beruházásért felelős miniszter szerint a kormány az eredeti terveknek megfelelően, az oroszokkal kötött kétoldalú megállapodás szerint valósítja meg a projektet.

Hiába szeretne Szerbia is részt venni a Paks II. projektben, amibe akár egymilliárd euróval is beszállna, a jelek szerint a magyar kormány kitart az eredeti tervek mellett, és nem enged be mást az oroszok mellett – legalábbis ez derült ki a beruházásért felelős Süli János tárca nélküli miniszter leveléből – írta a Portfolio.

Szerbia azért szeretne beszállni az építési költségekbe, hogy a majd megtermelt energiából is részesülhessen – ez nyilván kifizetődőbb, mint egy saját erőművet építeni. A szerb „bejelentkezés” után Szél Bernadett ellenzéki képviselő érdeklődött írásbeli kérdésben, hogy mi erről a kormány álláspontja.

Süli válaszának két fontos mondatára hívta fel a figyelmet a Portfolio, amelyek a szerbek elutasítására utalnak. Az egyik állítás az, hogy

Magyarország a Pak II. projektet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait maradéktalanul betartva, kétoldalú kormányközi megállapodás keretében valósítja meg”.

A másik pedig az, hogy „ezért valósítjuk meg az eredeti terveknek megfelelően a Paks II. projektet is.”

A tárca nélküli miniszteri válaszban fontos még a portál szerint azt a mondat, amely a szerbek közvetlen áramvásárlásának akadályát jelentheti. Emlékezetes, az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá a Paks II. terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot a transzparens módon a piacon kell értékesíteni. Süli János pedig válaszában azt írta, hogy

Hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szabó Gábor hvg360

Aszódi Attila: „Nem aggódom sem Paks I., sem Paks II. áramának eladhatósága miatt”

Áramhiányt és drágulást jósolt 2014-es kinevezésekor a paksi atomerőmű bővítésének akkori kormánybiztosa, későbbi államtitkára. Így nem csoda: a mostani árakban igazolva látja állítását a beruházás megtérüléséről. Aszódi Attila professzor, aki az idén lett a Budapesti Műegyetem Természettudományi Karának dékánja, 2018 végén a Pegasus kémszoftver célpontjává vált.