Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormánybiztos újabb támadást indított a külföldi kézben lévő kiskereskedelmi láncok ellen.
Magyarország számára fontos a függetlenségre való törekvés, amit az energetika, a pénzügyi szektor, valamint a tágan értelmezett élelmiszeripar területén lehet elérni – mondta Lázár János a Portfolio.hu-nak adott interjúban. A Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: „nagy volumenben jó minőségű alapanyag-termelésre van szükség, például a sertéshús és tejtermelés területén önellátónak kell lennünk, erre ma az ország nem képes, egyedül a csirkehús terén szereztük vissza a szuverenitásunkat.
Én importellenes vagyok. Amellett érvelek, hogy akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes lánc létrejöttéért.”
A láncot úgy képzeli el, hogy abban egymásra építve van jelen a magyar termelő, a magyar felvásárló, a magyar feldolgozó, valamint a nagy- és kiskereskedő.
Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal, és vivát a hazai élelmiszerláncoknak”
– jelentette ki.
Azt is mondta, „emberi ésszel föl nem fogható, hogy mi a jó nekünk a mai importfüggésben”, hiszen egy ilyen adottságú és ilyen minőségű termőfölddel, illetve édesvízzel rendelkező országtól „elvárható volna, hogy saját magát lássa el élelmiszerrel, és ezzel biztosítsa a vidéki lakosság megélhetését is”.
Arra a felvetésre, hogy van már olyan külföldi kézben lévő kiskereskedelmi lánc, az Aldi, amely kizárólag magyar friss húst fog értékesíteni, Orbán Viktor korábbi kancelláriaminisztere úgy felelt: „Ez csak PR, aki elhiszi, naiv.” Szerinte ezek „a PR-megállapodások nem tudják megoldani azt a – nemzeti érdek érvényesülése szempontjából – hátrányos helyzetet, hogy magyar kézben és domináns pozícióban lévő élelmiszer-diszkontlánc még 30 évvel a rendszerváltás után sincs Magyarországon”.
Lázár úgy látja, hogy „patrióta élelmiszeripari fordulatra” van szükség, ami viszont nem eredményezi majd szerinte azt, hogy „eltűnik a választék, és drágább lesz az élelmiszer. A magyar diszkontláncoknak ugyanolyan jónak, sőt jobbnak kell lennie, mint az említett multiknak, mert a magyar fogyasztók érdeke az első.”
Üdvözlendőnek és támogatandónak nevezte a kormánybiztos, hogy Jellinek Dániel meghatározó tulajdonrészt szerzett az Auchan hazai leányvállalatában, szerinte „sokkal határozottabban kell előre menni”.
Jellinek Dániel: A dalai láma sem mondhatja meg, hogy milyen üzletet kössek
Azt is megkérdezték Lázártól, hogy véleménye szerint szükség lehet-e kormányzati lépésekre annak érdekében, hogy a magyarok továbbra is elfogadható árakon juthassanak hozzá a meghatározó élelmiszerekhez. Kiderült: e téren már nem híve a kormányzati beavatkozásnak, szerinte „a piac működésébe ugyanis – egy ponton túl – beleavatkozni nem szabad, inkább szociális oldalon kell támogatni azokat, akiket leginkább sújt az infláció”.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.