A NER a magyarországi fiatalokat pontosan ugyan annyira megosztja, mint a társadalom egyéb szegmenseit - derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung német politikai alapítvány kedden megjelent kutatásából, amelyben a 15 és 29 év közötti korcsoport politikai és társadalmi attitűdjeit és aktivitását vizsgálták a V4-es és a balti államokban. Az itthon Bíró-Nagy András és Szabó Andrea vezetésével készült felmérésének alapvető következtetése, hogy ugyan az EU-pártiság terén egyetértés van,

a kormánypárti fiatalok sokkal elégedettebbek a magyar demokráciával és politikai működéssel, mint az ellenzékiek, ez a fajta polarizáció pedig a Visegrádi országokon belül nálunk messze a legerősebb.

Senki nem olyan elégedetlen a vasfüggönyön innen, mint a magyar fiatalok

A Magyarországon 1500 fős, földrajzilag és demográfialiag reprezentatív kutatás online kérdőívek, valamint mélyinterjúk és fókuszcsoportos beszélgetések útján alkotott komplex képet a fiatalság élethelyzetéről és kilátásairól.

A kelet-közép-európai uniós országokban készített felmérések jó viszonyítási alapot is adtak, így például tisztán látszik az,

hogy az egész V4-es régióban a magyar fiatalok a legelégedetlenebbek az életükkel.

A magyarországi megkérdezettek csupán 57 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mindennapjaival,

ezzel együtt viszont nálunk a legbizakodóbbak is a fiatalok;

csaknem négyötödük tekint optimistán a saját jövőjére. Érdekesség, hogy 28 százalékuk mondta, hogy az ország jövőjével kapcsolatban is pozitívak – ez szintén a legmagasabb arány a régióban.

A magyar fiataloknál a személyes érvényesülés; felelősségvállalás, karriercélok és függetlenség áll a fontossági lista élén, ahogyan a régió más országaiban is. A legkevésbé fontosnak a civil szerepvállalást, a márkás ruhák viselését és a politikai aktivitást látják, ami nem meglepő, ha összevetjük azzal, hogy mindössze egyötödük érdeklődik a politika iránt aktívan.

Bár a formális politikai részvétel továbbra is alacsony, a fiatalok félelemtérképén a harmadik helyen szerepel a korrupció kérdése. A megkérdezettek 42 százaléka nagymértékben aggódik miatta, jóllehet, ezt az átlagot iskolázottabb rétegek húzzák fel: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint felét nyomasztja a korrupció, míg ugyanez az arány az alapfokú végzettségűek körében csupán 26 százalék. A fiatalok problémái között egyébként a klímaváltozás és a társadalmi igazságtalanság szerepel az első két helyen, a lista végén pedig a bevándorlástól, a rablásos támadásoktól és a terrortámadásoktól való félelem áll.

Ha már félelem és ellenérzések: ha roma család költözne a szomszédjukba, a magyar fiatalok nagyobb hányadát érintené „nagyon rosszul” annál, mint hogyha muzulmán, homoszexuális, vagy zsidó család lenne az. De ezek az arányok 7 és 24 százalék közé esnek, míg ha kábítószerfüggőkről lenne szó, 56 százalékuk lenne csalódott.

A fiatalok között egyébként a relatív többség nem vallásos, és csupán minden tizedik jár rendszeresen templomba.

Bíró-Nagy András, Szabó Andrea: Magyar Fiatalok 2021, Friedrich-Ebert-Stiftung - Policy Solutions 2021

A NER a fiatalokat is polarizálja

A politika iránti érdeklődés egyébként olyannyira alacsony, hogy a megkérdezettek mindössze 4 százaléka beszél szüleivel és ismerőseivel politikai kérdésekről rendszeresen, miközben 15 százalékuk soha, 35 százalékuk pedig csak ritkán. Mind szavazási hajlandóságban, mind politikai részvételben (tüntetés, petíció, civil aktivitás, stb.) lényegesen alulmúljuk a V4 országait, és a régióban nálunk érzik a legtöbben azt is, hogy az érdekeik nincsenek reprezentálva a politikai életben. Ebből kifolyólag nem véletlen, hogy az intézményi bizalom toplistáján az utolsó helyen futottak be a politikai pártok: a fiatalok csupán 9 százaléka bízik bennük kellően vagy teljesen, hátul kullog még a média (11 százalék), a nemzeti parlament (13) és a nemzeti kormány (17). Az viszont szembetűnő, hogy a listát vezető hadsereg (44 százalék) és rendőrség (43) után rögtön következik

az Európai Unió, amelyben a fiatalok 42 százaléka bízik.

Bíró-Nagy András, Szabó Andrea: Magyar Fiatalok 2021, Friedrich-Ebert-Stiftung - Policy Solutions 2021

Az alacsony politikai aktivitás ellenére a közügyekről alkotott képet nagyban befolyásolja a kormánypárti vagy ellenzéki hovatartozás a 15 és 29 évesek között. Ahogy a szerzők írják,

„míg a kormánypárti magyar fiatalok közel hattizede szerint Magyarországon a választások szabadok és tisztességesek, az ellenzékieknél ez az arány 10 százalék körül van.”

Az ellenzéki szavazó fiatalok emellett jóval nagyobb arányban érzik azt, hogy a létrán felfelé jutáshoz jó kormányzati kapcsolatok kellenek, a teljes fiatalság kereken egyharmada pedig abban is egyetért, hogy a Fidesz már nem váltható le demokratikusan, csak erőszakkal. Az ország problémáinak toplistáján az alacsony bérek és nyugdíjak, a szegénység, és a korrupció áll, míg a Fidesz számára fontos témákat (keresztény és nemzeti identitás elvesztése, valamint a terrorizmus) tartják a legkevésbé égető kihívásoknak a fiatalok.

Bíró-Nagy András, Szabó Andrea: Magyar Fiatalok 2021, Friedrich-Ebert-Stiftung - Policy Solutions 2021

Talán a politikai inaktivitásból adódóan, de a fiatalok számottevő része nem, többségük pedig középen tudta elhelyezni magát az ideológiai skálákon, így rajzolódott ki, hogy javában centrista, mintsem jobb vagy baloldali nézeteket vallanak a megkérdezettek. Érdekesség, hogy bár a kormányzati kommunikáció radikálisan az illiberális állam mellett kampányol, a liberalizmus elfogadottsága a legmagasabb az összes politikai beállítottság közül, valamint a fiatalok inkább mérsékeltek, mintsem radikálisak a politikai nézeteikben.

A készülő ifjúságkutatáshoz kapcsolódóan a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája fotópályázatot hirdetett a 18-30 éves korosztály számára három témakörben: Életem és társadalmunk kihívásai, Nekem a család és Nekem a politika. A fotópályázat legjobb képeit a FES Arena-ban, az alapítvány virtuális kiállítóterében lehet megtekinteni, amely a budapesti iroda megnyitásának 30. évfordulóján ezzel a kiállítással nyit, és a jövőben különböző online kísérőrendezvényeknek ad teret. A képen Lovász Dorottya Nemzeti érzés című fotója látható.

Lovász Dorottya/FES

A korábban említett Európai Unió egyébként nemcsak intézményként, hanem identitásként is erős hatással bír: a megkérdezett fiatalok ötös skálán kellett értékeljék, mennyire látják magukat nemzeti és európai polgárnak, az eredmények pedig gyakorlatilag azonos, szinte pontosan 4-es eredményt hoztak. A tanulmány készítői megjegyzik:

„a magyar fiatalok gondolkodásában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól, sőt a négy [régiós] nemzet közül talán a legjobban megfér egymással.”

A politikai alapú kettősség pedig nem csak itt mutatkozik meg: hasonlóan fér meg az EU-pártiság és a bevándorlásellenesség a fiatalok körében. A megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a migrációt, de 66 százalékuk a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés ellen szavazna egy esetleges népszavazáson. És ugyan a nemzeti érzet erős, mégis csak a fiatalok 40 százaléka büszke a magyar állampolgárságára. Mindazonáltal a keményvonalas nativista nézetek, melyek szerint egy ország azé, akik oda születtek, mindössze 30 százalékos támogatottságot élveznek.

A készülő ifjúságkutatáshoz kapcsolódóan a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája fotópályázatot hirdetett a 18-30 éves korosztály számára három témakörben: Életem és társadalmunk kihívásai, Nekem a család és Nekem a politika. A fotópályázat legjobb képeit a FES Arena-ban, az alapítvány virtuális kiállítóterében lehet megtekinteni, amely a budapesti iroda megnyitásának 30. évfordulóján ezzel a kiállítással nyit, és a jövőben különböző online kísérőrendezvényeknek ad teret. A képen Bősze Dorka Út a fény felé című anag fotója látható.

Bősze Dorka/FES

Háromszor annyi ellenzéki fiatal hagyná el az országot, mint kormánypárti

Amíg politikai téren vannak pozitív meglepetések az eredményekben, demográfiai, oktatási és munkavállalási viszonyok tekintetében sötétek a mutatók. A V4 országaihoz képest nálunk a legszélesebb a mindennapi nélkülözésre szorulók köre, a szerzők szerint „a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.” Ezzel egyidejűleg a megkérdezettek négytizede úgy véli, nincsenek alapvető anyagi problémáik.

Bár a 15-29 év közötti korcsoportban az életkorral előrehaladva értelemszerűen növekszik az iskolázottság, a kutatás szerint a 19-24 évesek 10, míg a 25-29 évesek 5 százaléka „hátrányos helyzetet előrevetítő”, azaz mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az oktatás színvonaláról alkotott vélemény is negatív: az iskolarendszer ötös skálán mindössze 2,54-es osztályzatot kapott a fiataloktól, ez a V4 összes országánál lényegesen rosszabb. A kutatásból az is kiderült, az elégedetlenség összefügg a politikai nézetekkel:

a kormánypárti szavazók átlagosan 2,98-ra osztályozták a magyar oktatás színvonalát, amíg ugyanerre a kérdésre az ellenzékiek 2,33-as átlagos értékelést adtak.

Amíg a távoktatással kapcsolatban nem voltak egyértelmű következtetések, és megoszlottak a vélemények afelől, hogy pozitívan vagy negatívan élték meg az átállást (amelyhez egyébként az érintett válaszadók döntő többsége nem szenvedett digitális eszközhiányt, és a közösségi médiából is csak 2 százalék marad ki), sokkal tisztább kép rajzolódik ki az oktatás gyakorlatiatlanságával kapcsolatban. A magyar tanulóknak mindössze egyharmada vett részt gyakorlati képzésben a tanulmányai során, amely a régió országainak átlagához képest 20 százalékkal kevesebb – ez a kutatók szerint alátámaszthatja az iskolarendszer túlságosan elméleti jellegével kapcsolatos kritikákat.

A munkavállalás nyomán végül szintén felsejlenek a korábban említett párhuzamok. Bár az állandó foglalkoztatottság Magyarországon (és Lengyelországban) egyaránt 38 százalék, ami a legmagasabb a régióban, a munkanélküliséget szintén a legmagasabbra, 27 százalékra mérték mindkét országban. A kormánypárti-ellenzéki törésvonal pedig a kivándorlás nyomán érhető tetten:

amíg a Fidesz-szavazók mindössze 12 százaléka emigrálna, a bizonytalanok 24, míg az ellenzékiek 36 százaléka, tehát a fideszesek két, illetve háromszorosa hagyná el az országot. Az összesített 26 százalék pedig régiós szinten is kiemelkedő adat.