Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Előkerült egy dokumentum és egy úgynevezett beszolgáltatási szabály. A tervezett intézkedés csak a külföldi élelmiszerláncoknak tarthat be, a hazaiakat valószínűleg elkerüli.
A Telex birtokába jutott egy dokumentum, amely szerint az élelmiszerpazarlás elleni intézkedés lehet az ürügy arra, hogy a kormány megnehezítse a legnagyobb külföldi élelmiszerláncok helyzetét. Az állítólagos terv központi részét egy úgynevezett beszolgáltatási szabály jelentené:
a boltoknak fel kellene ajánlaniuk az államnak azokat az élelmiszereket, amik hamarosan lejárnak.
A felajánlásokat egész pontosan az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) kapná, amit hamarosan megalapíthatnak a portál szerint. A folyamatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollálná. A közeli lejárati idő minden élelmiszer esetében azt jelentené, hogy a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával.
A Telex szerint emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány.
Az új szabályok nem mindenkit, hanem a napi fogyasztási cikkekből 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmi eredményt produkálókat érinti – szerintük az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco biztosan beletartozik ebbe.
A portál rámutat, hogy a hazai láncok is elérnek ennyit, de ők régóta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a célzott szabályozásokat.
A tervezettel kapcsolatban a Telex kereste az Agrárminisztériumot, de egyelőre nem válaszoltak.
A kormányzat hosszabb ideje próbálkozik a külföldi láncok szabályozásával, hogy a hazai társaságokat hozzák előnybe. A kritikusok egyike Lázár János kormánybiztos, országgyűlési képviselő, aki korábban egy teljesen magyar kiskereskedelmi lánc létrehozásának szükségességéről beszélt.
Hiába szeretné Lázár János, sokkal több kellene ahhoz, hogy a magyarok magyar boltban vásároljanak
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.
Éves szinten akár 2 milliárd forintra is rúghatnak majd a kártérítési költségek – árulta el a HVG kérdésére a vasúttársaság.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.