Teljesen magyar kiskereskedelmi lánc létrehozásának szükségességéről beszélt minapi interjújában Lázár János kormánybiztos, aki a teljes vertikumban – a termelőtől a feldolgozón át a nagy és kiskereskedőig – magyar tulajdont vizionált. Hevesen kikelt a multicégek ellen, és jelezte, ellenzi az élelmiszerimportot. Szavai gyanúsan összecsengtek a hozzánk nem sokkal korábban elért iparági pletykákkal, amelyek egy a szektort, főleg annak külföldi tulajdonban levő erős szereplőit érintő kormányzati intézkedésről szóltak.

A hvg.hu által megkérdezett hazai kiskereskedelmi láncok sem Lázár szavait, sem a pletykákat nem kívánták kommentálni. Kérdésünkre a kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyenesen tagadta, hogy ilyen intézkedésre készülnének. A Kormányinfón a politikus úgy fogalmazott: “nincs olyan kormánydöntés, ami a jelenlegi helyzeten alapvetően tudna változtatni”. Egyetértett viszont Lázár Jánossal, hogy szükség lenne még ilyenre, és Csányi Sándor OTP vezérrel (mellesleg a legnagyobb hazai agrár-élelmiszeripari integráció tulajdonosa), aki egy hete szintén egy interjúban beszélt arról: látna fantáziát meglévő nagy kiskereskedelmi láncba fektetni (de ő is jelezte, abban már nem, ha azt nulláról kellene felépíteni).

Lázár János

Reviczky Zsolt

Legkevesebb siker

A kormánynak volt már próbálkozása, nemcsak hazai üzletlánc megerősítésére, de a külföldi hátterűek fölényének letörésére is. A 2010-es évek közepén azonban hiába igyekeztek komoly támogatásokkal és más intézkedésekkel előnyhöz juttatni a CBA-t, a magyar tulajdonú boltlánc – forgalma alapján folyamatos lemaradással – jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el. Emlékezetes volt a vasárnapi boltzár bevezetésének kísérlete – a népszerűtlen intézkedésből bő egy év után táncolt vissza a kormány –, és az a nagyszabású vizsgálat is, amely azt hivatott igazolni, hogy a multik rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak Magyarországon, mint a nyugati országokban. Nem riasztotta el a hazai piactól a multikat a rájuk nagyobb terhet rovó kereskedelmi különadó, de még a plázastop sem, amely megnehezítette új üzletek létesítését. Azt egyébként Lázár nyomán csütörtökön Gulyás is elismerte, hogy “a lehető legkevesebbet” sikerült elérni ezen a területen.

Gulyás a kiskereskedelmi láncokról: Nincs kormánydöntés ami a jelenlegi helyzeten változtatna

Az újranyitás utáni időszakban sem túl jó a bolti forgalom, áprilishoz képest alig 0,1 százalékos növekedést mért a KSH, csak akkor tűnik szépnek a szám, ha az egy évvel korábban, az első hullám alatti lezárások idején mért adatokhoz viszonyítunk.

A korábbi intézkedéseknek valóban nem érezni a hatását, és a gyakori ellenséges hangvételű nyilatkozatok a hazai vásárlókat sem bátortalanították el, ők nagy többségben a külföldi láncoknál költik a pénzüket. A Trade Magazin nyaranta kiadott, kereskedelmi forgalom alapján készült rangsorát évek óta a külföldi láncok vezetik, miközben szemmel látható, ahogy csúsznak hátrébb a hazaiak.

A termelők is

Nem csak a fogyasztók, de a termelők is jobban kedvelik a külföldi tulajdonú láncokat – mondta a hvg.hu-nak Raskó György agrárközgazdász, akinek gazdálkodóként és élelmiszeripari vállalkozóként is van tapasztalata a téren. A diszkontláncok esetében a termelők biztosak lehetnek abban, hogy időben megkapják az árujuk ellenértékét, míg a hazai tulajdonú láncokra ez nem mindig jellemző. Ez bizalmi kérdés – mondta az agrárközgazdász, aki szerint a külföldi láncok azzal, hogy folyamatosan nagy tételben tudnak mezőgazdasági termékeket felvenni, pénzügyi stabilitást tudnak nyújtani a termelőknek. Sokan közülük ezért is inkább nekik szállítanak.

Raskó György szerint semmi sem igaz abból, hogy azért lenne szükség a Lázár János által javasolt vertikális komplex integrációra, mert ne tudnák eladni a magyar termelők az árujukat, vagy azt ne vennék meg a külföldi láncok.

A valós probléma a hiány.

Nem képes ugyanis minden termelő teljesíteni a követelményeket, vagyis a láncok számára megfelelő mennyiségben, stabil minőségben termelni. Iparági forrásaink szerint úgy lehet a láncoknál beszállítóvá válni, ha a termelő képes arra, hogy biztosítsa az országos kapacitást, legalább pár napig vagy pár hétig egy évben. Szoros működési rendjük miatt ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy differenciált árukészletet tartsanak fenn a különböző, lánconként változó, de mindenképp százas nagyságrendű üzleteikben.

Fazekas István

Több lánc is küzd az áruhiánnyal. Forrásaink némely tejtermékeket, a joghurtokat és a trappista sajtot említették, Raskó György pedig a gyümölcsöket, zöldségeket hozta példaként.

A probléma a Nébih tavalyi kutatásából is látszik, amelyben azt mérték fel, hogy mekkora a hazai áruk aránya a különböző boltláncoknál. Joghurtból minden üzletlánc – még a hazaiak is – jó kétharmad-háromnegyed részben importot forgalmaz.

“Ezért kerül például a polcokra lengyel alma, olasz szőlő, spanyol zöldség is. Már vöröshagymából is nettó importra szorulunk, pedig valamikor nagy mennyiségben exportáltuk” – mondta Raskó György a hvg.hu-nak. Ez nem új keletű probléma, az agrárközgazdász szerint hiába volt már tíz éve is kifejezett szándékuk az itthon is jelen lévő multiknak, hogy cseh, lengyel és szlovák áruházaikba szállítsanak magyar bort, zöldséget és gyümölcsöt, nem volt belőlük elég. (Ennek ellenére például a Lidl a legnagyobb magyar borexportőr, tavalyi adatok szerint a teljes magyar borexport harmadát, több mint 6,3 milliárd forint értékű terméket értékesített külföldön.) Általánosságban azonban a probléma mára még súlyosabbá vált.

Reviczky Zsolt

Ennek hátterében a termelés visszaesése áll: csökkent a termőterület, és vele párhuzamosan az agrárgazdaságban képviselt arányuk is amely a rendszerváltáskori 30 százalékról a felére, 15 százalékra esett vissza - mondta Raskó György, aki szerint az okok a kényelmességben és a nagy földterületen zajló extenzív gazdálkodásban keresendők: a nagy területekkel rendelkező mezőgazdasági termelőknek kényelmesebb az éves szinten pár hetes munkával letudható nagytáblás gabonatermesztés, mint a fenofázis alatt napi szintű munkát kívánó kertészkedés. Hiába többszörös a jövedelmezősége és biztosíthatna többek számára bevételt a kertészkedés, visszaszorul az extenzíven termesztett búza, kukorica, árpa, napraforgó vagy repce ellenében, amely ugyanakkor csak a szerencsés kevesek számára jelent kényelmes megélhetést. Utóbbi aránya a mezőgazdasági termelésen belül 2000 körül még 26 százalékos, 2020-ban már 42 százalékos volt.

Kivitelben erősek vagyunk

Hiába jön be azonban importáru, a magyar mezőgazdaság a maga 3,5-4 milliárd forintos aktívumával még így is erős kivitelben – vagyis sokkal több árut adunk el külföldre, mint amennyit importálunk – mondja Raskó György, aki szerint ebből fakadóan egy esetleges importkorlátozás – Lázár János importellenességéről beszélt a kérdéses interjúban – öngól lenne, hiszen retorziót válthatna ki a partnerek részéről. De amúgy sem lenne rá lehetőség, hiszen Magyarország aláírta az uniós belépési nyilatkozatot, elfogadva az áruk szabad mozgásának elvét.

Egy esetleges újabb magyar lánc Raskó György szerint nem zavarná a többi szereplőt, sőt még örülnének is a versenynek. Az agrárközgazdász szerint jelenleg 300-400 milliárd forintból lehetne az alapokról létrehozni egy nemzeti láncot, de hathatós állami segítség nélkül valószínűleg hamar tönkremenne. Szerinte nem véletlenül jelezte Csányi Sándor minapi interjújában, hogy ő is legfeljebb megvenne egy már meglévő hálózatot, abban nem lát fantáziát, hogy nulláról építsen fel egy ilyet.

A magyar termékeknek ugyanakkor feltehetően jót tesznek a kormány sokszor demagóg, agresszív megnyilvánulásai és barátságtalan intézkedései, mivel a kérdéses cégek próbálnak megfelelni az elvárásoknak – vélte Raskó György. Maguktól is kitalálnak olyan konstrukciókat, amik a kormánynak eszébe sem jutottak, például mint magyar termékekből rendezett tematikus hetek. Szerinte ennek révén igyekeznek jobb teljesítményt nyújtani a hazai termékek forgalmazásában is.

Raskó György

Fazekas István

Az Aldi az Agrárminisztérium és az agrárkamara jelenlétében két héttel ezelőtt jelentette be, hogy a boltlánc kizárólag csak magyar friss húst értékesít. Ezt Lázár pr-akciónak titulálta, az agrárkamara viszont egész oldalas hirdetésben mondott köszönetet érte az áruháznak. A Lidlnél évek óta megy külön program a magyar beszállítók számának gyarapítására, illetve a termelők edukálására, a cég 60 százalék feletti magyar beszállítói arányt kommunikál. A Spar – amelynek a bicskei húsüzeme az egyik legnagyobb hazai húsfeldolgozó üzemnek számít – üzletei ellátására magyar húsipari céget is vásárolt, feltörekvő magyar vállalkozóknak szervez versenyt piacképes termékekre, tévés üzleti show-ban vesz részt, de saját programot is indított a kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére. Ők a Századvég Gazdaságkutató egy 2018-as tanulmányára hivatkozva 92,9 százalékos magyar termékarányról számoltak be.