Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Denisz Smihal (képünkön) ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy kezdetét vette a vetési szezon Ukrajna 21 régiójában – írja az Ukrinform. A kormányfő arról is beszélt, hogy a tavaly rendelkezésre álló területnél kisebb helyen tudnak idén vetni, hogy ez végül mekkora lesz, a harcok függvényében dől el, illetve azon múlik, hogy mekkora területeket aknásítanak el. Smihal maga arra számít, hogy 25-30 százalékkal kisebb helyen tudnak vetni idén az országban, mindenesetre Ukrajna képes lesz magát élelemmel ellátni – mondta.
Ugyanakkor nem az most a legégetőbb kérdése az ukrán gazdaságnak, hogy lesz-e elegendő ennivaló, hanem az, hogy az exportra szánt gabona és napraforgóolaj kivitelét fenn tudja-e tartani, ami az ország költségvetése szempontjából létfontosságú volna.
Az orosz-ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Talányos választ adtak az ukránok a belgorodi támadásra, Németország harckocsik Ukrajnába szállítását hagyta jóvá – percről percre az orosz–ukrán háborúról
Az ukrán védelmi minisztérium sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó, hogy az ukrán haderő érintett volna a belgorodi üzemanyagraktár elleni támadásban. A csehek 56 egykori keletnémet páncélozott harcjárművet küldenek Ukrajnának, amire a vonatkozó törvények értelmében a németeknek is rá kellett bólintaniuk – kövesse percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.
