Csalódnia kellett annak, aki azt remélte, új oldaláról ismerheti meg az új ciklusban Varga Judit igazságügyi minisztert. A politikus, aki – ahogy az előző négy évben – most is felelni fog az európai uniós ügyekért, az Európai Ügyek bizottsága meghallgatásán vázolta elképzeléseit a magyar kormány uniós politikájáról: látható rutinnal olvasta fel mindazokat a szólamokat, amelyeket az elmúlt időszakban annyiszor hallhattunk már tőle. Például, hogy az uniós „liberális fősodor” „az európai integrációt minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti”, a „véleményhegemónia Európáját építi”, mellesleg csak a bevándorlók tömeges betelepítését támogatja, az Európai Bizottság igyekszik minél szűkebbre szabni a tagállamok önállóságát, és így tovább.

Mindez előrevetíti azt is, hogy a magyar kormány uniós stratégiája semmiben sem fog változni a következő időszakban, fennmaradhat az elmúlt évek konfrontatív politikai irányvonala. Az meg pláne ezt erősíti – nyilván a kétharmados választási győzelem folyamatos emlegetésén túl –, hogy a most lezárult, Európa jövőjével foglalkozó összeurópai konferenciasorozaton a kormány épp azt hallotta, amit hallani akart az „emberektől”. Mint Varga Judit elmondta, a magyarországi rendezvényeknek összesen egymillió résztvevője volt. Az némileg árnyalja a képet, hogy ezeket a rendezvényeket a kormány szervezte, míg a program kitalálói leginkább civil fórumok sorozataként képzelték el, így a „végeredmény” is egy olyan hétpontos nyilatkozat, amely jóval a konferencia lezárulta előtt, mellesleg Orbán Viktor szájából hangzott el.

A pontok között szerepelt például az, hogy az Európai Parlamentnek – akárcsak 1979 előtt – a nemzeti parlamentek képviselőiből kellene állnia, és persze többször előkerült Soros György neve is. Ezekről itt írtunk bővebben:

Ahogyan Orbán az Európai Uniót elképzeli, és ami a valóság

Időnként még saját magának is, az unió működésének és a valóságnak pedig rendre ellentmondó víziót vázolt fel a hétvégén Orbán Viktor, aki az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia nyitányával egy időben, ám aligha véletlenül a magyar függetlenség napján (a szovjet hadsereg kivonulásának harmincadik évfordulóján) beszélt arról, szerinte hogyan lehetne erőssé tenni az EU-t.

Az orbáni hét pont nagyjából hetven évvel veti vissza az európai integrációt – Varga Judit szerint épp ez a cél, hiszen a mostani föderatív kezdeményezések helyett vissza kell térni az alapítók eredeti gondolatához, miszerint a gazdasági együttműködés célja az, hogy közösen messzebb jussanak el ezek az országok. Mielőtt azért azt gondolnánk, a gazdasági együttműködésben teljes mellszélességgel részt venne a kormány, nem árt felidézni, hogy az következetesen elutasítja az euró bevezetését vagy éppen a fiskális politika koordinációját is – mint azt néhány perccel Varga előtt Nagy Márton is kifejtette két másik bizottságban.

Azt persze két nappal Orbán Viktor beiktatási beszéde után Varga Judit is igyekezett világossá tenni, hogy Magyarország jövőjét („jelenét és múltját”) is az Európai Unióban képzelik el, fontosnak tartja azonban, hogy változzon az unió. És ha már kijelölték ennek a változásnak az irányát, még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ennek érdekében módosítsák az uniós alapszerződést. Azt is kiemelte azonban, hogy a szerződésmódosítást a „liberális fősodorral” szemben épp az ellenkező irányban tartják kívánatosnak: bizonyos garanciákat be kellene építeni, rögzíteni a nemzetállamok hatásköreit és visszavenni a közösségi intézmények hatásköreiből – emelte ki.

Reviczky Zsolt

Amíg az Európai Ügyek bizottságának elnöke, Hörcsik Richárd leginkább a 2024 második felében esedékes magyar uniós elnökség elé adott hasznos tanácsokat a miniszterjelöltnek (például, hogy legyen kéznél barackpálinka, mert az oldottabbá teszi a hangulatot), Varga Juditnak a folyamatban levő 7-es cikkely szerinti eljárásról is számot kellett adnia. Itt megint csak alkalmat kapott arra, hogy kifejtse: a jogállamiság helyzetéről szóló jelentés alapján 2018 őszén indult eljárás „minden uniós jogot sért”, ennek ellenére mi magyarok, „a kölcsönös tisztelet szellemében” viszonyulunk hozzá, és ő maga is minden ezzel kapcsolatos ülésre ellátogat. Azt is hozzátette: az eljárásnak semmi köze a magyar jogállamisághoz, kettős mércétől vérzik, és politikai eljárásként tekintenek rá, így politikai válaszokat is adnak a felmerülő kérdésekre.

Nem lehet persze azt állítani, hogy Varga csakis rossz szavakkal illette az uniót: arról is beszélt meghallgatásán, hogy tárcája alá kerül a fogyasztóvédelem, márpedig ezen a téren nagyon sikeres a közösségi együttműködés.